Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1545 Ugyanakkor ez az 5. § egy olyan eljárási rendet, nem is tudom, csak félig alapoz meg, hiszen nem konkrét ez sem igazán, d e idéznék itt egy mondatot a normaszövegből az 5. §ból. Itt a (3) bekezdés: “Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelele a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglal ását.” Én voltam önkormányzati képviselő. Mi az, hogy a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel? Hogy mi ez a helyzet, azt azért nehéz lenne egzaktul megfogalmazni. Tudjuk jól, hogy a közterületi elnevezé sek mindig a napirendek végén, ha volt ilyen javaslat vagy előterjesztés, akkor bejöttek, és nyilván erről többséggel döntött egy önkormányzati testület. Az, hogy egyébként, mondjuk, egy önkormányzati testületben önök vagy a kormányoldal mit tekintenek két ségnek - tehát, mondjuk, az már kétség egyébként, ha egy ellenzéki képviselő felszólal, és nem ért vele egyet? Kétség az, ha nem egyhangúlag ment át egy határozat? Sorolhatnám ezeket a kérdéseket, mindazonáltal minimum ez is egy szubjektív ügy, és egyébkén t, ha önök ennek kapcsán, mert azt mondja egyébként egy helyi, egy kistelepülési polgármester, hogy Pesten elfogadtak egy törvényt, és az alapján nekünk kötelező ezt megváltoztatni. Mire egyébként az MTA állást foglalna ebben a konkrét kérdésben, hogy egyé bként az az utcanév, az a történelmi személyiség, akiről ezt az utcát elnevezték, valójában milyen megítélés alá esik - a történettudomány már csak olyan, hogy nem fekete meg fehér, hanem azért komoly viták is lehetnek, mondjuk, adott esetben valakinek a m egítéléséről , mire ez egyébként megtörténik, mondom még egyszer, teljesen számomra nem világos eljárásrend során, hogy az MTA megállapít bármit, addigra meg azt mondhatja a képviselőtestület, hogy kérem, megváltoztattuk. Vagy egyébként, mondjuk, egy Nag y Imréről elnevezett utca nevét megváltoztatják erre a jogszabályra hivatkozva, arra már, ha jól értem, semmi nem kötelezi őket, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot. Arról nem is beszélek egyébként, hogy én nem tudok olyanról, hogy az MTAval ebben a kérdésben konkrétan egyeztetteke. Tehát, hogy egyébként az MTA mit gondol arról, hogy ismételten egy jogszabályban különböző feladatokat, egyébként nem kis feladatokat, ha mélyebben belegondolunk, és nem egyszerű kérdéseket feladatul szabnak számára. Tehá t adott a kérdés - nyilván az általános vita folytatódni fog, talán nem e helyütt van ennek helye, de ott mindenképpen : egyeztetteke az MTAval, mit gondol az MTA erről a kérdésről, lehete ezt a jogszabályt egyáltalán alkalmazni? Merthogy mondjuk, az i s egy kérdés, hogy milyen szempontok alapján kell dönteni az MTAnak. Ott kinek kell döntenie? Egy kollégiumának? Nyilván itt a történettudományi merülhet fel, de csak kérdezem. Nagyon sok olyan kérdést nem szabályoz ez a jogszabály, ami szubjektív elemekr e ad lehetőséget, és egyébként ezáltal elérheti azt a célját, amit úgy gondolom, hogy önök ennek szántak. Az illetékmentességről - ugye, díjmentesen lehet itt az okmányokat cserélni, akire ez majdan vonatkozik. Ez azért nem olyan nagy vívmány, mert lehet, hogy az állampolgár szempontjából valóban akkor ennek nincsen költsége, de ne mondják már, hogy nem lesz ennek költsége! Tehát iszonytató költsége lehet annak, az állam szempontjából vagy az önkormányzatok szempontjából anyagi költsége is lehet, tehát egyr észt az okiratokat elő kell állítani. Ez munkaidő, amikor más üggyel nem tudnak foglalkozni a hivatal alkalmazottai, és arról ne is beszéljünk, hogy az utcanévtáblák kicserélése milyen egyéb költségekbe kerül. Tudom, hogy nem foglalkoznak ezzel, ez Budapes ten és több vidéki városban is látszik, hiszen ahol átvették az önkormányzatok irányítását, sok helyen kezdtek ilyen típusú boszorkányüldözésbe. Tehát, ha csak a normaszöveget nézzük, azt gondolom, hogy a normaszöveg nem felel meg a normavilágosság követel ményének, így a jogbiztonságot nem szolgálhatja, és egyébként meg akkor alaptörvényellenes. Azt gondolom, hogy szépen végigmentem a nyolc szakaszon, és ez egyértelműen kijelenthető a részemről. Mit nézhetünk? Nézhetjük az indokolást, és ezt az expozéban i s mondta az előterjesztő, hogy erőteljes társadalmi nyomás van ebben a kérdésben. Én nem ebben érzek erőteljes társadalmi nyomást. Én erőteljes társadalmi nyomást érzek például abban, hogy főleg vidéken, de egyébként
