Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STÁGEL BENCE (KDNP), a napirendi pont előadója:
1534 DR. STÁGEL BENCE (KDNP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lenin utca, Vörös Csillag utca, Kun Béla utca, Szamuely Tibor utca, Tanácsköztársaság utca - szomorú tény, hogy több mint 20 évvel a diktatúrából történő szabadulásunk óta az ország egyes településein járva különös időutazásnak lehetünk szemtanúi. A mai napig több száz utca, tér, közterület van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól. Néphadsereg, munkásőr, Vörös Hadsereg , Münnich Ferenc, népköztársaság - ma már csak a XX. századról szóló történelemkönyvek fekete lapjaira való nevek és fogalmak kellenének hogy legyenek. A XX. században két diktatúra elszenvedői is voltunk, ezért mi, magyarok a XX. századi történelmünkben m egtapasztalhattuk, milyen, amikor diktatórikus eszközökkel, a nemzeti identitás elnyomásával, erőszakos módon korlátozzák mindennapjainkat. A rendszerváltás után felnőtté vált nemzedék számára elfogadhatatlan, hogy Magyarország bármelyik településének utcá in a hazánkat és a világ szerencsétlenebbik felét romlásba taszító, fejlődésünket évtizedekre visszavető kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel találkozhassunk. A rendszerváltást követően több civil szervezet, politikai szereplő, közszereplő tiltakozot t a kommunista diktatúra itt maradt közterületi elnevezései miatt. Számos önkormányzat lépett is ez ügyben, hol az ott lakók nyomásának engedve, hol maga az önkormányzat érezte, hogy például egy EUs pénzből felépített új wellnessszálló, amely idegenforga lmi vonzerővel is bír, talán nem szerencsés, ha éppen egy Lenin utcában található. A diktatúrák eszmeiségével történő teljes és kötelező szakítás azonban a közterületi elnevezésekkel kapcsolatosan a mai napig a teljes politikai szféra régi adóssága maradt, részben adminisztratív okok miatt, részben pedig azért, mert sok helyen úgy vélték, sokkal fontosabb problémák is vannak a mindennapok során. 2011ben a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjai - me gelégelve a halogatást és a mellébeszélést - egy tematikus honlapot indítottak a témában www.zsakutca. iksz.net néven. Az ifjúsági szervezet célja az volt, hogy a diktatúrák nyomait hordozó közterületek lakói saját településük kifogásolható elnevezéseit be küldve üzenhessenek nekünk, döntéshozóknak. Az eredmény nem is maradt el. Alig két hónap alatt több száz megkeresés, bejelentés érkezett az egyes településeken élőktől. Ezeknek, az állampolgárok által kifogásoltnak vélt közterületi elnevezéseknek a listáit találhatjuk a törvényjavaslat indokolásában is, ami nem taxatív felsorolást jelent, csupán jelzést annak érdekében, hogy a probléma rendezést kíván. A polgárok aktivitása, a változás, változtatás iránti igény mind erőteljesebbé válása az előttünk fekvő tö rvényjavaslat elfogadásával orvosolhatja majd a több mint két évtizedes mulasztásunkat. Reményeim szerint egy olyan törvényjavaslatot fogadhatunk majd el, amelyet minden parlamenti párt támogatásáról biztosít majd, ezzel is jelezve a demokrácia iránti elkö telezettségét, hiszen 2010ben a választók minden eddiginél nagyobb felhatalmazást adtak a változásokra, a változtatásokra. Eljött az idő, hogy a kommunizmus még megmaradt szimbólumai mielőbb végleg eltűnjenek a magyar emberek hétköznapjaiból, és ilyen tek intetben is lezárjuk a rendszerváltást. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tárgyalásakor elengedhetetlenül szükséges röviden áttekinteni hazánk közterületi elnevezéseinek történetét és gyakorlatát. Né vtani szakirodalmunkban közhelynek számít az az megállapítás, amely szerint a hivatalos utcanévadás hűen tükrözi a társadalmi, politikai viszonyokat is. Így érthető, hogy az 1990ben kezdődő rendszerváltás a hivatalos utcanévanyag ideológiai, politikai sze mpontból kifogásolható neveinek megváltoztatását is előtérbe állította. A legrégebbi időktől körülbelül az első világháború végéig terjedő periódust a természetes utcanévadás korának szokás nevezni. A természetes névadási mód nincs korhoz kötve, a legrégeb bi időktől napjainkig keletkezhetnek ilyen nevek. Ebben az időben azonban még kizárólagosnak vagy majdnem kizárólagosnak tekinthetjük a természetes névadási módot, hiszen a mesterséges, hivatalos
