Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
1471 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csatlakozva az előttem szólóhoz, én sem jogászként fogok hozzászólni a kérdéshez, hanem szociális szakemberként fogok hozzászól ni a kérdéshez, és egyértelmű, hogy én is a családjogi résszel szeretnék foglalkozni elsősorban. Fontos megállapítani azt, illetve először még elmondanám azt, hogy a családjogi törvény beemelése a polgári törvénykönyvbe helyes vagy nem helyes, ezt döntsék el a jogászok, bizonyos szempontból támadható és bizonyos szempontból védhető is. Egyértelmű az, ha egy olyan jogkörnyezetbe kerül a családjog, ami egyébként más könyvekben a családjogot is érinti, illetve a családi életet is érinti, akkor magyarázható az, hogy ennek miért kellett belekerülnie. Először szeretném leszögezni azt, hogy a családjogi törvénynek egy nagyon régi hiányosságát rögtön a Negyedik könyv Első részében tisztázza. Ez az anomália, ez a hiba pedig az, hogy nem volt egyértelmű a családjogi t örvényben, hogy két férfi, illetve két nő egymással házasságot köthete, ugyanis a családjogi törvényben eddig csak az szerepelt, hogy férfi és nő. Ez egy pozitívuma az új polgári törvénykönyvben a családjogi résznek, egyértelműsíti, hogy a férfi és a nő e gyüttesen házasságot köt az anyakönyvvezető előtt, tehát kizárható az, hogy két férfi és két nő megjelenjen az anyakönyvvezető előtt. Itt egyértelműsítve lett egy olyan kiskapu, amit senki nem használt ki, mert egyéb jogi akadályokba ütközhetett, csak eset legesen jogi anomáliákat okozhatott. Ezt a kiskaput az új polgári törvénykönyvnek remélhetőleg sikerül kiküszöbölnie. Az is egy pozitívum, amit nagyon nehezményeztek az anyakönyvvezetők, illetve az anyakönyvi hivatalok, hogy létezik évek óta a bejegyzett é lettársi kapcsolat intézménye; abba a vitába most nem akarok belemenni, hogy ennek a családjogi részhez köze van vagy nincs köze. Tehát ez a jogintézmény régóta működik, de az anyakönyvi hivataloknak nem volt joga belelátni a bejegyzett élettársi kapcsolat ok rendszerébe, tehát az anyakönyvi hivatal egy családjogi, illetve családszerkezeti aktusról, illetve helyzetről nem tudott. Ha az élettársi kapcsolat bejegyzése - most abba ne menjünk bele, hogy pozitív vagy negatív az, hogy létezik vagy nem létezik - sz intén az anyakönyvi hivatalban, az anyakönyvvezető előtt történik, akkor megszűnik ez az ellentmondás, és az anyakönyvi hivatal bármelyik dolgozója, anyakönyvvezetője belelát a bejegyzett élettársi kapcsolatok rendszerébe. Abba se kívánunk most belemenni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatokban miért van szükség arra, hogy azt azonos neműek is megtehessék. Bízom még abban, hogy többségében keresztény országban élünk, és keresztény országban a hitünk törvényei szerint ezt ilyen formában nem kellene támoga tni, tehát én ezt nem tartom helyes útnak, hogy ez a lehetőség megmaradt az egynemű párok számára. Azt meg végképp nem értem - nagyon jól tudjuk mindannyian, akik már házasodtunk, hogy milyen eljárás előzi meg a házasságkötést, miket kell megtenni, milyen papírokkal kell az anyakönyvi hivatalban megjelenni , azt nem értem, hogy ha már minden egyes információs szál összefut az anyakönyvi hivatalban, kezdve a házasságkötéstől, egészen elmehetünk a bejegyzett élettársi kapcsolatig, akkor miért van szükség arr a, hogy a házasulandó felek még külön igazolják azt, hogy nem áll fönn összeférhetetlenség, tehát nem áll fönn jogi akadálya annak, hogy ők házasságot kössenek. Miért kell egy ilyen plusz bürokratikus, adminisztrációs terhet rátenni az amúgy is a házasságk ötésre, a közösen leélt életre lázasan készülő párokra, amit meg kell tenniük? Tehát én - hogy úgy is mondjam - nem vagyok jogász, de egyszerű józan szociálpolitikusi ésszel megnézve a dolgot fölöslegesnek tartom azt, hogy a házasulandó feleknek még külön igazolniuk kelljen azt, hogy náluk nincs jogi akadálya a házasságkötésnek. Egy érdekes dolog került bele az új polgári törvénykönyvbe, mégpedig a házasság felbontásával kapcsolatban: a házasság felbontását fejükbe vevő pároknak lehetőségük van békéltető tá rgyaláson, békéltető eljáráson keresztülmenni, egyfajta mediáción részt venni. Nagyon pozitívnak tartom, hogy ez beemelődött ide is, ugyanis én pártfogó felügyelőként dolgoztam, és amikor még pártfogó felügyelőként dolgoztam, akkor került be a büntetőjogi mediáció a rendszerbe, és ezzel a pártfogó felügyeletek, az igazságügyi szolgálatok foglalkoztak. Azóta is tartom a volt munkahelyemmel a kapcsolatot, tartom a mediátorokkal a kapcsolatot, és azokat a visszajelzéseket kapom, hogy pozitív
