Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP):
1450 időben teljesen elfelejtették. A konszenzushoz való eljutás együtt jár a vélemények komoly cseréjével, magyarul nem ezzel a tárgyalási móddal, ami most zajlik itt az Országgyűlésben e törvény kapcsán, hanem azzal, hogy a beterjesztő FideszMagyar Polgári Párt – KDNPpártszövetség is hozzászól a vitához. Nemcsak hallgatja, nemcsak azt mondja, hogy ő nem érti, milyen kritikákat fogalmaz meg az ellenzék ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hanem a felmerült valós kérdésekre, amiből több is elhangzott itt a mai nap folyamán, ezekre a kérdésekre közösen egy olyan választ keres a tár gyalópartnereivel, amelynek végén ugyan mindig marad valakiben valami tüske, de egy olyan elfogadható megoldás tud születni, amely a Magyar Országgyűlésben lévő összes párt számára egy elfogadható megoldás. Igazából önöket - amire mindig hivatkoznak - a ké tharmados felhatalmazás pontosan ezzel a céllal küldte ide a Magyar Országgyűlésbe, ugyanúgy, ahogy az összes többi pártot is, hogy az ország nagy dolgait érintő kérdésekben próbáljanak meg egy olyan érdemi vitát folytatni a politikusok, amelynek a végén m egegyezéssel egy olyan törvényjavaslat jön létre, egy olyan törvény születik, amellyel hosszú távra valóban az ország és a választók érdekeit képviselik. Tisztelt Ház! Lehetséges, hogy a Fidesz – KDNPpártszövetség szótárában a konszenzus azonban azonosult a kompromisszum szóval, bár ez a kettő nem ugyanazt jelenti. Ez tévedés. Az igazi konszenzushoz az kell, hogy a tagok az érdekeltek közötti kapcsolatra koncentráljanak, és olyan egyetértés alakuljon ki köztük, hogy hajlandók legyenek lemondáson, beleegyezés en alapuló megegyezésre. No, itt van a dolog nyitja. Az önök jelenlegi antidemokratikus többsége nem hajlandó erre. A pártszövetségen belül önöknél nincs szó konszenzusról, mert parancsuralom van, a politikai ellenfelek közül a demokratikus ellenzékkel ped ig párbeszéd semmilyen formában nem folyik önöktől. Pedig egy törvény kétharmados elfogadása a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján nem dicsőség, hanem kudarc az önök részére, kudarc, amelyet a félelem tovább fog táplálni. Nem egy nagy dicsőség ilyen módon kialakítani egy új választási anyag jogi szabályrendszerét, nem nagy dicsőség ilyen módon kialakítani egy új választási eljárási rendszert sem, pedig most egy vadonatúj eljárási rendszer van itt előttünk a törvényjavaslatban. A választási eljárásról szóló T/8405. számú törvényjavaslat az átmeneti szabályokkal együtt 351 paragrafusból és több mellékletből áll. Ezt a törvényt kell majd alkalmazni az országgyűlési képviselők választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a n emzetiségi önkormányzati képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását a törvény elrendeli. A tervezet tehát a valamennyi választáson alkalmazandó szabályokat foglalja össze. A népsz avazási törvénnyel szabályozott esetekben például akkor kell alkalmazni, ha alkalmazását ez a törvény előírja. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök itt négyen, bocsánat, öten. Rögtön felmerül az a kérdés, hogy vajon mióta rotyog ez az ötlet a Fides z prominenseinek boszorkánykonyhájában. Már csak azért kérdezem ezt, mert a kormány a T/3479. számon már 2011. június 10én benyújtotta az Országgyűlésnek a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatot. A népszavazási törvényjavaslatnak még csak a z általános vitája sem zajlott le. Jól hallották, tisztelt képviselőtársaim, 2011 nyara óta, azaz több mint egy éve nem sikerült megtárgyalni és megszavazni a népszavazásról szóló törvényjavaslatot. Úgy látszik, hogy azt még nem sikerült kialakítaniuk, hog y az alaptörvényükben már egyébként is rendkívüli és példátlan módon megnehezített népszavazást hogyan tegyék teljesen lehetetlenné. Persze, nem csoda, az alaptörvényük Nemzeti hitvallása sok helyen csöpögős szövegéből engedjék meg, hogy csak egy mondatot idézzek: “Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeit méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” Talán már akkor is tudták, hogy ez önöknek nem fog menni, ezért beleírták az alaptörvényükbe, hogy a nép puszt án forrása a hatalomnak, de soha az életben nem fogja tudni azt gyakorolni.
