Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP):
1440 É rthető ez, hiszen az önök politikája zsákutcába került, beszűkült az önöket támogatók bázisa, ezért egyetlenegy megoldás van, a megmaradt szavazóbázist felértékelni egy alacsony részvétellel zajló választás kapcsán. Látszik ez az időközi választások esetén is, hogy az alacsony részvétel kedvez a FideszKDNPnek, ezért az a cél, hogy lehetőség szerint ilyen keretek között zajlódjanak a választások. Valamennyi demokratikus alapelv sérül, hiszen az általános vita kapcsán fontos rámutatni arra, hogy ez a válasz tási eljárási törvény már alapelvi szinten nem felel meg sem a hatályos alaptörvénynek, sem nemzetközi egyezményeknek, sem az európai demokratikus normák legalapvetőbb kritériumainak, hiszen nem egyenlő a választójog nemcsak eljárásjogi, hanem anyagi jogi értelemben sem, nem általános a választójog, hiszen pont a regisztráció okozza ezt a sérelmet, és a titkossággal kapcsolatosan is nagyon komoly sérelmek vannak. Aztán nem lehet leegyszerűsíteni ezt a törvényjavaslatot a regisztrációra, de tagadhatatlanul e z okozza a legnagyobb jogsérelmet. Hangsúlyozom, nem a leválthatósággal kapcsolatban, hiszen egyrészről bumeráng módjára fog visszaszállni önökre ez a javaslat, a magyar választópolgárok meg fogják ismerni ezt a jogintézményt. Bár hozzáteszem, minden jogin tézmény bevezetése nagy kockázatokkal jár, hogy mire megismerik az emberek, addigra túl is lesznek az alkalmazásán. Természetesen a magyar közélet és a demokratikus pártok sokat fognak tenni azért, hogy a magyar választók megismerjék az ebben rejlő lehetős éget, és bástyája legyen adott esetben maga a regisztráció is a kormány leválthatóságának és a konkrét leváltásának is. Azzal együtt, hogy ilyen előzetes regisztráció, amelyet semmilyen nemzetközi példa nem támaszt alá - képviselőtá rsaim hosszan sorolták, hogy sehol a világon nincs ilyen intézmény , semmilyen belföldi érvek sem szólnak emellett, viszont van egy jól működő választói névjegyzék, amely kiállta a választások és az idő próbáját. Ezért önök sárba tiporják a racionalitás é s a demokrácia alapvető értékeit. A többes jelöléssel nevetségessé teszik magának a jelölésnek az intézményét. Valóban jogos az a kérdés, hogy ha lehet többes jelölés, akkor miért ne lehetne többes szavazás, miért ne lehetne minden szimpatikus pártra vagy jelöltre szavazni, így aztán valóban komikussá tehető ez a kérdés. A demokrácia nem attól lesz érték, és nem attól működik jól, hogy önjelöltek tucatjai indulnak a választásokon, hiszen korábban említettem, ezáltal pont százezernyi szavazat kerül a kukába, százezer választópolgár akarata válik nevetségessé, hiszen a parlamenti küszöb megléte önmagában kizárja azt, hogy ilyen alacsony támogatottsággal való jelölteknek akármilyen esélyük is legyen arra, hogy nyerjenek vagy bekerüljenek akár egyéni választóker ületben, akár az 5 százalékos parlamenti küszöböt meghaladják. Tehát a választók félrevezetése egy ilyen intézmény, ami a többes jelölés az ilyen alacsony határ és a választási küszöb közös megléte, egyszerűen cinikus jogintézmény. A levélben szavazás inté zményével pedig nagyon sok probléma van, és hangsúlyozom, nem elsősorban az, hogy határon túli választópolgárok vagy állampolgárok szavaznak, hanem az a legnagyobb problémája, hogy sérül a titkosság elve, sérül már magánál a szavazat leadásánál, magánál a csomag átvételénél, hiszen nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen körülmények között, hogy bontják fel, ki tölti ki, hogy adja fel, hiszen bélyegzőlenyomat nélkül érvényes. Rengeteg kétséget vet fel a beérkezése is ennek a levélben való szavazásnak. Tehát ez az intézmény - hogy mondjam? - kétségessé tudja tenni a választások tisztaságát, még akkor is, ha jóhiszeműen gyakorolnák a jogaikat, és a szomszédos államok adott esetben segítenék ezt a jogintézményt. Szeretném mondani, hogy semmi okunk kételkedni a szom szédos államok jóhiszeműségében, de mégis az a probléma felvetődhet, hogy idegen állam joghatósága alá kerülhet a magyar választások tisztasága, és nemzetközi és együttműködési megállapodások nem segítik ezt a típusú levélben való szavazást a Magyar Köztár sasággal kapcsolatosan. Más államokban ez jól működik, de ott ezekre megvannak a keretek. Ezért azt mondom, és arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a huszonnegyedik órában még meg lehet állni, vissza lehet fordulni abból a zsákutcából, ahova ez a törvényjavaslat kergeti a Magyar Köztársaságot, kiírja a jogállamok köréből hazánkat, Európa szégyenévé teszi ez a