Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
141 Először is örülök annak, hogy ezt a témát egy picit b ővebben tudjuk tárgyalni, és szeretnék utalni arra, hogy én a büntető törvénykönyv vitája során komoly kritikával illettem azt az előterjesztést, amely a Btk. részét képezte volna, és megítélésem szerint szerencsére nem képezi majd, és hogy ezt a témát fol ytatni kell, erről beszélni kell. Mondtam ezt akkor is és mondom most is, hiszen látjuk és tudjuk, hogy ez az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, amivel szemben állunk, és amit családon belüli erőszaknak nevezünk, éppen ezért úgy hiszem, tenni kell azé rt, hogy ez ne így legyen. Tenni kell azért is, képviselőtársaim, hogy ezt ne egyfajta feminista akciónak kezeljük és próbálják meg néhányan kezelni, mert erre bizony sajnos van példa, hanem lássuk azt, hogy ez ennél egy lényegesen komolyabb probléma, és l ényegesen tágabb kört érint, mint hogy a nők bántalmazásáról beszélhessünk, amit a férfiak követnek el. Ez szerves része, és el kell ismerni, hogy nagyon nagy része ennek a problémakörnek, hiszen a fizikai atrocitások a felmérések és kimutatások szerint el sősorban a nőket érik a férfiak részéről. De sajnos nem sokkal van elmaradva ettől a problémától az sem, amikor a gyermekeket éri a bántalmazás, akár férfiak, akár nők részéről. És ugyanúgy része ennek a problémakörnek az is, hogy idős embereket érnek táma dások nők és férfiak részéről. Szeretném tehát hangsúlyozni, képviselőtársaim, hogy amikor családon belüli erőszakról beszélünk és annak a megoldásán gondolkodunk, akkor nem szabad ezt leszűkíteni a nőférfi kapcsolatra, hanem ennél lényegesen tágabban kel l ezt a problémát értelmezni és sokrétűbben megközelíteni. A tárgyalásról és a tárgyalás méltatlanságáról már sokan sok szót ejtettek, mégis azt kell mondjam, hogy ez külön kiemelendő. Azt már megszoktuk, hogy a Fidesz azokat a törvényjavaslatokat, illetve azokat a vitákat, amelyek számára kellemetlenek és kínosak, beteszi a tévéközvetítésen kívüli időszakba. Ilyen volt például a munka törvénykönyve, ami egyáltalán nem mondható jelentéktelennek, és az Országgyűlésben az ellenzéki pártok egy felvállalt obstr ukcióval érték el, hogy később belecsússzunk a televíziós közvetítési időbe. (22.50) Azt gondolom, nem az ellenzéki képviselők szereplési vágya, ami ezt motiválja, hanem valóban az, hogy azok, akiket érint az adott törvényjavaslat, bizony figyelemmel tudjá k kísérni annak tárgyalását. Én azonban nagyobb problémának éreztem azt, hogy az alkotmányügyi bizottság megtagadta a felszólalási lehetőséget attól, aki ezt a népi kezdeményezést útjára indította, és aki valóban összegyűjtötte ezt a százezer aláírást. Úgy hiszem, hogy az alkotmányügyi bizottságnak, ha sok dolga is van, időkeretben, akár 510 perces időkeretben lehetőséget kellett volna adnia arra, hogy megszólaljon Halász Pálma, és úgy hiszem, hogy bele is fért volna az időnkbe, a napirend figyelembevételé vel is. Mindazonáltal én vettem a bátorságot arra, mivel a bizottsági ülésen nem tudtam meghallgatni az aláírásgyűjtést kezdeményező véleményét, hogy megkeressem és megkérdezzem őt bizonyos részletekről. Halász Pálma asszony elmondta azt nekem, hogy ugyan a büntető törvénykönyvről és a Btk.ban egy önálló tényállásról szól formálisan ez a vita, de ők igazán annak örülnének, ha ezt a témakört általánosságban tárgyalná az Országgyűlés. Én meg, megmondom őszintén, ennek a mondatának örültem nagyon. Ugyanis a p robléma lényegesen komplexebb annál, mint hogy a büntető törvénykönyv egyszerű módosításával, akár jó, akár rossz módosításával erre a problémára megoldást tudjunk találni. Azt hiszem, és úgy érzékeltem, és megmondom azt is őszintén, hogy ebben a témakörbe n nem ez volt az első beszélgetés, amit lefolytattam, szóval, akik ismerik ezt a területet, és sorolták a problémákat, azoknál mindig közbe kellett szólnom, hogy értem, hogy önök büntetőjogi módosítást kívánnak, de az a probléma, amiről ön beszél, nem Btk.t érintő probléma. Aztán később a következő probléma sem a Btk.t érintette, és az azt követő probléma sem a Btk.t érintette. Az látszik, hogy elsősorban olyanok, mint az elhúzódó perek, olyanok, mint a jelzőrendszer hiányosságai, olyanok, mint a távolta rtás problémás szabályozása, jelentik az igazi problémát, és nem egy egyébként verbálisan
