Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
1352 szavazni aznap? Nem valószínű, pedig megvan a választójoga, csak nem tud élni vele, mert korlátozva van a belátási képessége. Lehet, hogy ezzel leegyszerűsítem a kérdést, én mégis azt mondom, érdemes lenne innen is megközelíteni, é s a kérdést újra megvizsgálni A hatályos jogszabály, illetve az előttünk lévő törvénytervezet erre vonatkozó rendelkezéseit érdemes lenne megvizsgálni, és esetlegesen módosítani. Mindezekkel együtt az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Tapolczai képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Tóbiás József képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnö k úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva Tapolczai képviselőtársamat, az jutott eszembe, hogy sok dologban nem értünk egyet, de abban messzemenőkig egyetértek vele, hogy ennek a törvényi szabályozásnak egy része, amely kimondottan a fogyatékosok számára nyitja meg az egyenlőséget és az általános elvet, hogy mindenkire egyformán vonatkozik, ez az elv érvényesül a törvényben, ezt messzemenőkig támogatom. Ez viszont nem von le semmit abból, hogy egy rész jó, de az egész úgy felesleges, ahogy van, és erre a m ai vitában igyekszünk képviselőtársaimmal rávilágítani, hogy az 1989ben megalkotott jogszabály hogyan és miképpen bírta ki az idő próbáját, hogyan, miképpen tudott neutrális, semleges maradni a választási eljárások lebonyolítása során az állam részére nyú jtott szolgáltatásokban. Az, hogy mennyire csorbul ez a jelenleg, napjainkban éppen tárgyalandó törvényjavaslat megfogalmazásában, annak a képét vetíti előre, hogy valójában nem bővíteni igyekszik a törvényalkotó, illetve a Fidesztöbbség a demokráciához v aló hozzáférést, bár a demokráciához nemcsak a választásokhoz való hozzáférés a legitim mód, hanem a munkavállalói szabadságban a gazdaságban is lehet érvényesíteni a demokráciát, merthogy a kompromisszumok, egyeztetések művészetéről van szó, de itt most a választójogi törvényről fogunk beszélni. Meggyőződésem, abból kell kiindulni, be kell mutatni, hogy a jelenlegi szabályozás milyen eszközrendszerrel, milyen feltételekkel, milyen jogszabályi környezetben biztosítja az általános választásokon való alapelve k érvényesülését, és a jelenlegi jogszabálytervezet, amelyet éppen tárgyalunk, az hogyan, miképpen viszonyul ehhez. Ezért, ha megengedik, én a névjegyzék vezetésére vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket konkrétan a választási eljárási törvény, valami nt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseit kívánom számba venni, annak alátámasztására, hogy a jelenleg alkalmazandó szabályok mellett milyen álságos és átlátszó az a kormánypárti javaslat, amely a választ ási feliratkozás általánossá tételére vonatkozik. A hatályos választási eljárásról szóló névjegyzék egyik fontos adataként jelöli meg a választópolgár lakcímét, amely egyrészt meghatározza, hogy a választópolgár mely választókerületbe tartozik, másrészt al apját képezi a szavazóköri beosztásnak is. A választópolgárt a lakcíme szerinti névjegyzékbe kell felvenni. Az a személy, akinek sem bejelentett lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, de az adott településen településszintű lakcímmel rendelke zik, választásra jogosult. Ezek a személyek a helyi választási iroda vezetője által kijelölt szavazókörökben szavazhatnak. A névjegyzék és a névjegyzékbe vételről szóló értesítés elkészítéséért a helyi választási iroda vezetője a felelős. A helyi választás i iroda vezetője azokat maga készíti, vagy ezzel megbízhat más helyi választási irodát, kormányhivatalt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát. A névjegyzék elkészítéséhez a személyi adat, a lakcímnyilvántartás adatai nyújtjá k az alapot. Ebből le kell válogatni azoknak a személyeknek az adatait, akik állampolgárságuk vagy egyéb státusuk, nagykorúságuk és lakcímük alapján választhatnak, majd törölni kell azokat, akik a választójoggal nem rendelkező nagykorú
