Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
1350 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Lázár János, Kósa Lajos, Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, Vitányi István, Ékes Ilona, Wi ttner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, Ágh Péter, Fidesz, Vejkey Imre, KDNP, képviselők önálló indítványát T/8405. számon megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy a múlt heti ülésünkön sor került az előterjesztői expozér a, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, Elsőként Tapolczai Gergelynek, a Fidesz képviselőj ének. DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz) : (Felszólalását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most egy újabb fontos törvénytervezet van előttünk, mégpedig a választási eljárásról szóló tö rvénytervezet. Már eddig is sok vitát váltott ki ez a törvény, sok mellette és sok ellene szóló érv is elhangzott. De abban mindannyian egyetértünk, hogy szükség van erre az új törvényre. Szükség van rá, hiszen felére csökken a képviselők létszáma, 199 főr e, illetve a határon túli magyarok is szavazhatnak ezentúl, illetve a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok és a külföldön dolgozók is csak előzetes feliratkozás alapján tudnak részt venni a szavazásokon. Tehát mindenképpen új választási eljárásra van szükség. A regisztrációs eljárás, illetve a központi névjegyzék kapcsán az egyik leggyakoribb ellenérv az, hogy a részvételi arány csökkenését várják tőle. Attól tartanak a regisztrációs eljárást ellenzők, hogy sokan ki fognak esni a választásból külön böző okok miatt. De szerintem a részvételi arány nem függ a névjegyzéktől. (20.00) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Lehet ez akár passzív regisztráció, avagy aktív feliratkozás. Ha megnézzük az előző húsz év országgyű lési választásain való részvételi arányt, láthatjuk, hogy voltak alacsony számok is, de voltak kimondottan magas részvételi arányok is. Például az 1998as választások első fordulóján a szavazásra jogosultak 56 százaléka ment el szavazni. 2002ben ez az ará ny elérte, illetve meghaladta a 70 százalékot. Volt 46 és 64 százalékos arány is. Tehát 1990 óta a hat országgyűlési választáson, az első forduló arányát figyelembe véve, a részvételi arány 46 és 70 százalék között mozgott, átlagosan 65 százalékos volt. Eb ből kiindulva az új központi névjegyzék bevezetése sem fog változtatni várhatóan a részvételi arányon. De én egy picit máshonnan szeretném megközelíteni a választási eljárásról szóló törvénytervezetet, talán nem meglepő módon a fogyatékos személyek jogai é s esélyegyenlősége szempontjából. A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZegyezményt a világon másodikként ratifikálta Magyarország, és elsőként írta alá a kiegészítő jegyzőkönyvet. Tehát Magyarország köteles az egyezményben foglaltakat betartani. Az eg yezmény politikai életben és közéletben való részvételről szóló 29. cikke rögzíti többek között, hogy a részes államok vállalják és biztosítják a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazáson való részvételre és a választhatóságra, bizto sítják, hogy a szavazási eljárás, a létesítmények és az anyagok megfelelően hozzáférhetők és könnyen érthetők legyenek, biztosítják a titkos választójogot a fogyatékos személyeknek is, illetve azt is, hogy szabadon megválaszthatóak legyenek, ténylegesen vá llalhassanak tisztséget, közfeladatokat. Biztosítják az államok a fogyatékos személyeknek, saját kérésükre lehetővé teszik a szavazás során egy általuk választott segítő személy közreműködését. Az államok biztosítják a fogyatékossággal élő személyeknek is a tényleges és teljes körű, megkülönböztetés nélküli részvételt a közügyekben és ezek irányításában, illetve ösztönzik a közügyekben való részvételüket.
