Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1300 kisvállalkozás is teljesíteni, mégsem alkalmas arra, hogy tisztességes, lekövethető és kontrollálható szolgáltatást végezzen egy olyan piacon, ahol - még egyszer mondom - sikeres állami szereplő van a mai napig is. Itt tehát egy olyan érdekösszeütközésről beszélünk, ahol Brüsszel azt követeli, hogy szabadítsák fel ezt a piacot teljes egészében. Nyilván Magyarország, ha épeszű, akkor ragaszkodik a saját jól működő állami cégéhez, ugyanakkor más európai országok pedig meg tudták oldani azt, hogy Brüsszellel nagyon sokáig vitatkoztak, de végül mégis bebetonozták a saját társaságukat. Magyarországnak is ezt kellene tennie. Ennek nyomát sem találjuk. Jó, oké, elismerem, legalább nyolc évre kijelölik a Magyar Postát egyetemes szolgáltatónak. Folyhat vita arról, hogy ez a nyolc év sok vagy kevés, nekem a nyolcvan év se lenne sok. Én Magyar Postapárti vagyok nemcsak a szubjektív érzelmeim miatt, de amúgy is azt mondom, ha van egy sikeresen működő állami cég, akkor neki kell menn i Brüsszelnek, és el kell érni azt, hogy ez működhessen, és nem kell mindig befeküdni a piaci liberalizációnak. De azt is mondom, hogy amikor az iratszolgáltatást kizárólag a Magyar Posta jogkörei közé helyezik a jövőben is, legalábbis ennek közvetítését, az igazságszolgáltatás zavartalan működése érdekében - ugye, így szól az indoklás , akkor láthatóvá válik az, hogy ez egy picit elnagyolt kategória. Nekem egyébként tetszik, mert az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez semmi köze, mondjuk, a rezsita rtozásos papírnak, mégis jobbára a Magyar Posta közvetítheti ezt is. Nekem az tetszik, ha minél szélesebb körben dolgozhat a Magyar Posta. (16.10) De azt is lá tnunk kell, hogy ezek a pongyola, pontatlan megfogalmazások és hivatkozások lehetetlenné tehetik a jövőben azt, hogy ez az állami cég sikeresen magánál tarthasson minél több szakmai szempont alapú gazdasági ágazatrészt. A panaszkezelés hatékonyságának növe lése igényként úgyszintén megjelenik - ez pozitívum , de a garanciák itt sem láthatók. Hogyan fog növekedni ennek a hatékonysága? Milyen eszközök, milyen mérőszámok alapján, ki fogja mérni ezeket, ki fog egy utólagos kontrollt gyakorolni, ki fog szankcion álni, milyen jogszabályok alapján? Nagyon szépen hangzó dolgok ide le vannak írva. Kicsit hasonlít ez a tegnapi vitához, amikor kitalálták, hogy a nyerőgépeket, automatákat be kell tiltani, elmondták még az általános vita során is azokat a számokat, hogy e zek mennyi adóbevételt hoztak, mitől esik el adott esetben a magyar állam, az előterjesztésben meg nem volt erről semmi. Miért nem lehetett egy tisztességes előkészítő munkával ezeket beleírni? Ami pedig egészen meglepő volt - és ide vissza kell térnem egy gondolat erejéig , az a Brüsszellel való hosszú és “kötelező” alkudozás folyamata, aminek köszönhető az, hogy ilyen késéssel került elénk ez a törvényjavaslat. Itt az az érdekesség, hogy kötelezettségszegési eljárások sorozata indult Magyarország ellen, és az a vicces az egészben, hogy részben ezek a piacon érintett cégek bejelentései alapján történtek. Azon piacon érintett cégek bejelentései alapján, amelyeknek ez a törvényjavaslat kedvezni kíván - meglepő módon , hiszen a piac egyharmadáról beszélünk, s ennek csak egyharmada az úgynevezett fogyasztó ügyfél, a többi bank, közműcég, és el is ismerték részlegesen még a bizottsági szakaszban is, hogy lényegében a törvény kimunkálása az ő érdekeiknek megfelelően zajlott. Én e mögött azt kell lássam, hogy Aus ztria és Magyarország viszonylatában fel fog valami pörögni, és nem a Magyar Posta szerez érdekeltséget Ausztriában, hanem fordítva. Ausztriában ugyanis lényegében nincs verseny, olyan szinten uralja a helyi posta az ágazatot jogszabályi hivatkozások tenge rével bebetonozva, hogy bár az Európai Unió reklamálhatna - ezeket a vitákat lefolytatták már , mégsem teszi, és lényegében külső piaci szereplő nem tud nagyobb pozíciókat szerezni. Magyarországon is ez lenne a cél, ugyanezt akarja az előterjesztő is, min t ahogy az egyik képviselője elmondta, de ez nem tükröződik vissza az előttünk fekvő papirosokról. Hol van ennek a nyoma? Hol van egyáltalán ennek a szándéka, és hogy fog testet ölteni?
