Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ TIMEA (LMP):
128 Szerintem ezen a mentalitáson kell változtatni, és akkor nem is lesz kérdés, hogy egyébként a csal ádon belüli erőszak ügyét hogyan kell a büntető törvénykönyvben büntetni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szabó Timea képviselő asszony, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó. SZABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy ennyien vagyunk jelen, főleg a kormánypárti sorokban. Gondolom, önök sem önként üln ek itt, hanem ahogy korábban már Dorosz Dávid képviselőtársam egyszer elmondta, sorcserével beültették önöket ezen késői órában. Hadd csatlakozzam GaudiNagy Tamás képviselőtársamhoz abban, hogy elképesztően méltatlannak tartjuk azt a helyzetet, hogy este tízkor tárgyaljuk ezt az elképesztően fontos, a társadalom jó részét közvetlenül vagy közvetetten érintő kérdést. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök gyávák, úgy tesznek, mintha ez a probléma nem létezne. Úgy tesznek, mintha erről a kérdésről ha n em beszélünk, akkor ez a kérdés, ez a probléma nem is létezik. (21.50) Úgy gondolom, tisztelt KDNPs képviselőtársaim, hogy ez nem egészen az a keresztényi hozzáállás, ami egyébként elvárható lenne önöktől. Tisztelt Képviselőtá rsaim! A Lehet Más a Politika a kezdetek óta a szívén viseli a családon belüli erőszak problémájának kérdését, annak kezelését. Több mint egy éve kezdeményeztük először a családon belüli erőszak vagy hozzátartozók közötti erőszak önálló büntetőtényállási kategóriájának létrehozását, több felszólalást is intéztem a kormánypárti képviselőkhöz. Többek között Rétvári Bence és Répássy államtitkár úrral is beszélgettem vagy eszmét cseréltem ebben a kérdésben. Egyébként érdekes, hogy közel másfél évvel ezelőtt po nt Répássy államtitkár úr válaszolta egy feltett kérdésemre azt, hogy nem fogja a kormánypárt soha kezdeményezni azt, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen a családon belüli erőszak. Ehhez képest ő állt ott fönt a pulpituson, és mondta az expozéjában bü szkén azt, amivel egyetértettünk, hogy milyen előremutató az, hogy az új Btk.tervezetbe bekerült ez, ami sajnos ugye később ki is került. Az LMP egyébként elfogadhatatlannak tartja azt, hogy amíg a magyar nők egyötöde élt már át élete során bántalmazást, a kormány úgy tesz - ahogy az előbb is mondtam , mintha ez a jelenség nem létezne. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy Vas Imre képviselőtársam annyit tudott mondani bizottsági álláspontként, hogy 17en nem támogatták, 7en meg igen, de érdemi indoklást nem kaptunk arra, hogy egyébként a kormánypárti képviselők miért nem támogatták. Annyit mondott, hogy a családon belüli és kívüli erőszakot is egyenrangúan bünteti a Btk. - hát ezzel egyébként nem értünk egyet, de majd később ezt ki is fogom fejteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a családon belüli erőszak a diszkrimináció egyik legszélsőségesebb formája. Az állami intézmények jelenleg nem garantálják a nők és a gyerekek családon belüli fizikai biztonságát, és ez sajnos nők százezreinek haláláho z vezet szerte a világon. Sajnos egyébként ez a családon belüli erőszak gyakran láthatatlan, sőt majdnem mindig láthatatlan a külvilág számára, hiszen többnyire otthon történik, a privát szféra keretein belül. Mindez megnehezíti az áldozatok segítséghez ju tását, ami tragédiához vezethet, hiszen évről évre emberek tucatjai halnak meg itthon is családon belüli erőszak következményeiként. Hadd osszak meg önökkel néhány valóban elborzasztó statisztikai adatot: az emberölés áldozatául esett nőknek több mint felé t volt férjük vagy élettársuk ölte meg; Magyarországon minden héten legalább egy nőt megöl a férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja; szerény becslések szerint a nők 23 százaléka élt már át legalább valamilyenfajta f izikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által; a testi erőszakot megélt nők 55 százaléka, a
