Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1265 Ezt a zárszámadást az Állami Számvevőszék készítette 1870től, t ehát nem a kormány készítette, hanem az Állami Számvevőszék. Azért hozták létre az Állami Számvevőszéket 1870ben, hogy ő készítse el az ország, az állam zárszámadását, és erre képes is volt, mert olyan számvevőszéki hálózat vette körül, amelynek az inform ációi alapján ezt meg tudta csinálni. Ez így történt 80 éven keresztül, mígnem 1950ben - az ismert politikai rendszerváltozások és egyéb tragédiák következtében - az Állami Számvevőszéket megszüntették, mint a burzsoá kizsákmányolás egyik intézményét, és 40 évig tulajdonképpen nem volt zárszámadás. Ami volt, az a Pénzügyminisztériumnak valamiféle összeállítása volt, egy 1520 oldalas összeállítás, a Pénzügyminisztérium saját magát ellenőrizte úgymond, és nem volt fölötte egy független, arra hivatott pénzüg yi ellenőrző szerv. Ez csak a rendszerváltás előtt, 1989ben jött létre, 22 évvel ezelőtt, tehát mindössze 22 éve annak, hogy így, ilyen módon történik a zárszámadás elkészítése, annak az ellenőrzése és annak a vitája, aztán az elfogadása az Országgyűlésbe n. Ezt azért kellett hogy elmondjam, tisztelt képviselőtársaim, mert azt gondolom, nem is csoda az, hogy ez alatt a 20 év alatt sem a pénzügyi kormányzat nem tanulta meg igazán, hogy kell egy tisztességes zárszámadást elkészíteni, sem az Állami Számvevőszé k nem tanulta meg, hogy kell egy zárszámadást ellenőrizni. Ez most nem bírálat akar lenni, én 12 évet ott eltöltöttem, tehát magamat is beleértem abba a körbe, amelyik körben levők akkor meg talán ma sem tudják egészen pontosan, hogy mit kell ott csinálni akkor, amikor a kormány közpénzekkel való elszámolását ellenőrzik. Mint mondtam, két alapvető dolgot kell tennie, a jogi felelősség és a számviteli felelősség megállapítását. Ez alatt azt kell érteni, hogy a kormány annyi pénzt költötte adott címen, adott előirányzatra, amennyit a parlament számára meghatározott, engedélyezett, és arra költöttee, amire a felhatalmazás szólt. Ezt meg kell állapítania a Számvevőszéknek, mint mondtam a példát, és még mondhatnék többet is. A központi tartalék felosztásakor ez nem így történt, tehát a kormánynak nem volt felhatalmazása arra, hogy 10 milliárd forintot másként költsön el - nem tudom pontosan a számot már visszaidézni , több milliárd forintot mire költsön el. Illetve megállapítani a számviteli felelősséget, hogy a közpénzekkel való elszámolások - könyvvezetés, beszámolókészítés, nyilvántartások - az egyetemes számviteli elvek szerint történneke vagy nem. Ezt kell kimondani, és ennek a kimondása nem történt meg, pedig enélkül a politikai felelősség is nehezen érh ető tetten. Folyhatnak ebből politikai viták, hogy az igen tisztelt kormányoldali képviselőtársaim védik a mundér becsületét, ami szívük joga, végül is egy csapatban fociznak - hogy így fejezzem ki magamat , de ne vitassák el ezt a jogot az ellenzéktől, h ogy az ellenzék bírálhassa mind az önök véleményét, mind a Számvevőszék tevékenységét, amiben semmi rendkívüli nincs, ha azt nézem, hogy 20 éve tanulja ezt a szakmát. A világon többféle számvevőszék létezik, alapvetően háromféle. Az egyik a bírósági típusú számvevőszék, ezek Európában a déleurópai országokban vannak, ezek: Görögország, Spanyolország vagy Portugália, az egykori napóleoni hódítások által létrehozott országokban működő számvevőszékek. Ezek bírósági szisztéma szerint működnek, ami azt jelenti, hogy egy szervezet, a számvevő bíróság elvégzi az ellenőrzést, a számviteli meg a jogi ellenőrzést, a másik része, a bírósági része pedig ítéletet hoz, és megállapítja, hogy rendben vannak az elszámolások, stimmelnek az elszámolások, nem történt probléma és így tovább. A másik nagy típus az úgynevezett hivatali típusú számvevőszék, ezt Domokos elnök úr gyakran emlegeti, hogy hivatali típusú az Állami Számvevőszék, valóban, a neve is ez: state audit office. Ez a másik nagy típus a skandináv országokra, az a ngolszászokra jellemző, ennek van egy egyszemélyes vezetője, és az irányít egy auditáló apparátust. Ennek viszont az a legjellemzőbb sajátossága, hogy az ellenőrzése után nem ítéletet hoz, hanem egy független nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti országna k, világnak, parlamentnek, adófizetőnek, hogy ennek az intézménynek a pénzügyi beszámolója hiteles, mert megfelel a szakma által elfogadott nemzetközi szakmai szabályoknak, a sztenderdeknek. Ezért tehát az igen tisztelt Országgyűlés vagy annak valamely biz ottsága nyugodtan
