Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (Jakab István): - BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1258 bár önök a hiány GDParányos mutatóját 2,2 százalékra tervezték a költségvetési törvényben, ez, mint említettem, 6,2 százalékra teljesült. (12.40) Az okok számosak. Az önök gazdaságpolitikáj a a vártnál jóval kisebb GDPnövekedést eredményezett, a majd’ 500 milliárdos MOLrészvényvásárlás, az állam által átvállalt hitelek mind hozzájárultak a hiány növekedéséhez. A számvevőszéki jelentés is megemlíti a költségvetés fenntarthatóságát, a folyó g azdálkodás eredményét kifejező elsődleges egyenleget, amely a múltban felhalmozódott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. A központi költségvetés elsődleges egyenlege 2011ben negatív egyenlegű, tehát a központi költségvetés adósságszol gálat nélküli kiadásai meghaladják a központi költségvetés bevételeit. Halkan jegyzem meg: ha megnézik az Állami Számvevőszék jelentését, és felütik a 18. oldalon, akkor abban azt tapasztalják, hogy az elmúlt három évben, 2010ben, 2009ben, 2008ban ez az elsődleges egyenleg az önök által produkált 2011es negatív egyenleggel szemben, tehát a válság legdurvább időszakában Magyarországon pozitív volt. A központi költségvetés bruttó adósságállománya majd’ 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bru ttó adósság összege a 2010. év végi adathoz hasonlítva 914,5 milliárd forinttal nőtt. A központi alrendszer devizában fennálló adósságállománya az egyéb devizakötelezettségekkel együtt 1530,5 milliárd forintos, 16,9 százalékos emelkedést jelent a 2010. évi hez képest. A fejlesztéspolitikát 2007 óta alapvetően meghatározó, a hazai költségvetésben megjelenő európai uniós források a tervezetthez képest - erről Szekeres Imre képviselőtársam már említést tett - 21,7 százalékkal alacsonyabban teljesültek. Maradva az európai uniós fejlesztési forrásoknál, a jelentés megállapítása szerint, bár az uniós támogatások felhasználásának szervezeti szabályozási keretei adottak voltak, már korábban kiépültek, számos hiba, hiányosság nehezíti a rendszer működését. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Mindannyian emlékszünk arra, hogy a kormány az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében zárolási kötelezettségeket írt elő, amelyek eredményeképp magas tartozásállománnyal rendelkező intézmények, bár működőképességüket még éppen meg őrizték, de folyamatos nehézségekkel szembesültek a mindennapi feladatellátás során. A zárolások jelentős problémát okoztak például a rendőrségnél, ahol önök változatlan szakmai feladatok elvárása mellett a működési és felhalmozási kiadásokat az előző évih ez képest jóval alacsonyabb összegben határozták meg. Ennek megfelelően folyamatos likviditási problémák, a kötelezettségállomány jelentős növekedése jelent meg a gazdálkodás második félévében. A jelentés számos javaslatot fogalmaz meg a helyszíni ellenőrz ések alapján az államháztartás működési rendjével, az állami vagyonnal, az európai uniós források felhasználásával, az adóbeszedéssel kapcsolatban. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében figyelemmel kísérte, javas latokkal segítette a költségvetést érintő kiadásokat és intézkedéseket. Ennek megfelelően, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés tapasztalatainak további hasznosítása érdekében az ÁS Z elnöke indokolt esetben figyelemfelhívó levéllel fordult az ellenőrzött szervek vezetőihez. Elnöki figyelemfelhívás került megfogalmazásra a belügy, a közigazgatási, az igazságügyi miniszter, a vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti erőforrások miniszter e, a nemzeti fejlesztési miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kincstár, az NFÜ és az OEP elnöke részére. A figyelemfelhívó levélben foglaltakhoz kapcsolódó elbírálási és tájékoztatási kötelezettségének az előbb felsorolt címzettek közül mindösszesen a belügy- és a nemzeti fejlesztési miniszter tett eleget. 2011ben a konvergenciaprogram egyik sokat emlegetett célja volt a kormányzati szektor adósságrátájának csökkentése, ami szerint 4,7 százalékkal, a GDP 75,5 százalékára kívánta azt csökkenteni. Ez a zonban nem valósult meg. Ki kell mondani nagyon világosan, határozottan, hogy az önök által prioritásként kezelt államadósságcsökkentés megbukott, és sajnos nem ez az egyetlen kormányprogram, ami nem valósult meg.
