Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1252 Tudjuk jól, hogy a 2011. év is jelentős változásokat hozott. Utaltak már k épviselőtársaim, különösen Puskás Imre képviselő úr arra, hogy új adórendszer lépett életbe 2011. január 1jétől, amely egyrészt személyi jövedelemadózásban jelentett változásokat, másrészt pedig a társasági adózás egyszerűsítése felé mutatott. Jelentős vá ltozások történtek valóban a személyi jövedelemadózás területén, hiszen részben egykulcsossá, részben pedig úgynevezett félszuperbruttóvá vált ez az adózási forma. Lehet ezt szidalmazni, lehet ezzel nem egyetérteni; viszont megítélésem szerint jelentősen h ozzájárult ez a személyi jövedelemadózási rendszer ahhoz, hogy a gazdasági visszaesés, a fogyasztás visszaesése ne legyen olyan drámai, mint ahogy sokan gondolták, hiszen jelentősen, csaknem 400 milliárd forinttal több maradt a háztartások pénztárcájában. Ez megteremtette nagyon sok háztartás esetében azt, hogy lehetőségük adódott arra, hogy a megnövekedett devizaadósság kamatait, illetve törlesztőrészletét tudják fizetni, és nem kellett olyan jelentős mértékű fogyasztási csökkenést elszenvedni sem. Sőt, az t figyelhettük meg, hogy a 2011. évben soksok év után először jelentősen növekedett a magyar háztartások megtakarítása, ami úgy gondolom, hogy egy kedvező folyamat, hiszen a hazai megtakarítások nélkül nem lehet sem a vállalati, sem adott esetben az állam i túlköltekezést finanszírozni. Tehát véleményem szerint ez az intézkedés jelentősen hozzájárult ahhoz, még egyszer mondom, hogy a hazai fogyasztás, különösen a lakossági fogyasztás ne szenvedjen akkora kárt, mint ahogyan sokan gondolták. (12.10) Látszik e z már a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is, hiszen gyakorlatilag egy minimális elmozdulás volt tapasztalható pozitív irányba. Természetesen ehhez hozzájárult még az, hogy jelentős összegű, több 10 milliárd, illetve 100 milliárd forintot is meghaladó reálhozam került kifizetésre a nyugdíjpénztári vagyon után, amely szintén a magyar háztartások lehetőségeit javította. Természetesen szólni kell a 2011. év kapcsán a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakulásáról. Gyakorlatilag mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a lakosság azon része, amely magánnyugdíjpénztári tag volt, egyértelműen az állami nyugdíjszolgáltatást választotta, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagok 97 százaléka átlépett az állami gondoskodás körébe, ami, úgy gondolom, egyértelmű és világos vá lasz mindenféle einstandolásra és egyéb furcsa kifejezések használatára. Egyértelmű és világos az üzenet, hogy Magyarországon azok, akik így döntöttek, döntő többségükben sokkal jobban bíztak, bíznak az állami nyugdíjrendszerben, mint a magánnyugdíjpénztá ri rendszerben. Az ő megtakarításaik gyakorlatilag a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerültek, amely révén természetesen jelentős intézkedések is meghozhatóak voltak a 2011. évben, ami miatt mondtam azt a vezérszónoklat elején, hogy speciális mego ldások születtek ebben a bizonyos értelemben speciálisnak tekinthető évben. Amennyiben az alrendszerekre tekintünk, azt látjuk, hogy az államháztartás különböző alrendszerei vonatkozásában a folyamatok, gondolok itt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjair a, gondolok itt a Munkaerőpiaci Alapra, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapra, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra, a Bethlen Gábor Alapra vagy a Szülőföld Alapra, gyakorlatilag kézben tartott folyamatok voltak. Talán egyedül a társadalombiztosítá s alapjai kapcsán az Egészségbiztosítási Alapnál képződött jelentősebb hiány, amely mutatja azt, hogy ezen ágazat jelentős forrásproblémákkal, forráshiánnyal küszködött a 2011. évben is. Ami pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti, az a döntés, amellyel világossá és egyértelművé tettük, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerüljenek kifizetésre az öregségi nyugdíjak, és ennek a forrása teremtődjön meg, az a 2011. évben egyensúlyban volt, megteremtődött. Tehát riogatni akár a nyugdíjasokat, akár a következő években nyugdíjas korúvá válókat felesleges és értelmetlen, hiszen látszik ebből a zárszámadásból is, hogy kettőzött figyelemmel fordul a kormány, illetve a parlament többsége az irányba, hogy a nyugdíjalapban mindig legyen kellő mennyiségű pénzeszköz arr a, hogy az aktuális nyugdíjakat, az adott évben jelentkező nyugdíjakat, ahogy az államtitkár úr jelezte, a
