Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1250 Talán a legfontosabb mutatószámok bár ma már többször elhangoztak, de úgy gondolom, hogy helyes és valós értékelése egy vezérszónoklatban is elengedhetetlen. A leg fontosabb mutatószámok közé természetesen beletartozik a bruttó hazai termék, azaz a GDP alakulása. Ez a 2011. évben 1,6 százalékos pozitív tartományú növekedést mutat, ami azt jelenti, hogy soksok országhoz képest - már az Európai Unióra gondolok - a mag yar gazdaság viszonylag relatíve jól teljesített, hiszen ezzel a felső harmadba kerültünk a gazdasági növekedést illetően, és nagyon sok ország ilyen értelemben alulteljesített a magyar gazdasághoz képest. Tehát azt mondom, hogy bár nem lehetünk elégedette k a tervezett 3 százalékos növekedéshez képest, de a valós és reális folyamatokat értékelve úgy gondolom, hogy a 2011. évben a magyar gazdaság alapvetően a GDP szemszögéből elfogadható mértékű teljesítményt hozott. Nyilván azt is ki kell emelni, hogy a két leginkább jól teljesítő rész az exportorientált gépipar, illetve a mezőgazdaság is a 2011. évben egy kimagaslóan jó évet tudott maga mögött. Emellett szólnunk kell a munkanélküliség alakulásáról is. Annak ellenére, hogy a tervezetthez képest nem értük el a gazdasági növekedés ütemét, hosszúhosszú évek után a munkanélküliség rátája csökkent. Körülbelül 7 ezer fővel növekedett azon magyar lakosok száma, akik munkából tudták eltartani a családjukat. Ez azért is fontos, mert a környezetünkben, az Európai Unió országaiban nem ez volt a tendencia a 2011. évben. Egyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztése, másrészt pedig a valós munkaerőpiaci helyzet is jelentősen vagy kicsit jelentősebben növekedett, javult. Ennek is köszönhető ez a szám, amely, bizakodunk abban , hogy a 2012. évben, ahogy látszik is a tendenciából, még jobb képet fog mutatni. Szólni kell a hiányszámokról. Mindenféle számháború alakult ki a kisebbségi vélemények kapcsán, hogy ténylegesen milyen hiány is volt Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy amiko r hiányról beszélünk, többféle hiányt lehet használni és alkalmazni. A közgazdaságtan ezt meg is teszi. Egyrészt nyilván az államháztartás hiányáról beszélhetünk, amelynek része a központi költségvetés hiánya természetesen, és nyilván beszélhetünk pénzforg almi szemléletű hiány számbevételéről, és beszélhetünk arról is, amely alapján megítélik az országot, az eredményszemléletű hiány mértékéről. (12.00) Ez mindmind különböző képet mutat a matematikai számok nyelvén, de valóságosan gyakorlatilag azért ezek ö sszefüggnek egymással. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ennek alapján azt tudjuk mondani, hogy pénzforgalmi szemléletben egész más hiányszám alakul ki, mind eredményszemléletben, mind pénzforgalmi szemlélet vonatkozásá ban, és államháztartási szempontból is érthető módon más hiányszámok jellemzőek. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy valamennyi hiányszám a maga értékelési rendszerében, a maga számviteli nyilvántartásában valós és megbízható képet mutat a magyar államhá ztartásról, illetve a költségvetés alakulásáról. Ha így tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy hosszúhosszú éveket figyelembe véve, talán nem emlékszik senki már itt ebben a teremben, hogy mikor volt utoljára a magyar államháztartásnak pozitív szaldója, aza z nem hiánya, hanem többlete. 4,3 százalékos többletet mutat az államháztartás eredményszemléletben, ahogy az Európai Unió is ezt értékeli. Még egyszer mondom, ilyen hosszúhosszú éveken keresztül nem volt Magyarországon. Természetesen az is a tényekhez ta rtozik, és az is valós folyamat, valóban 2,94 százalékos költségvetési hiány volt tervezve, amely 2,43 százalékos mértékben teljesült. Tehát e vonatkozásban az egyszeri tételek figyelembevételével van eltérés, illetve a tekintetben, hogy államháztartásról vagy költségvetésről beszélünke. Az egyszeri tételekre természetesen majd még kitérek, mint ahogy képviselőtársaim is kitértek. Szólni kell az államadósság alakulásáról. Kicsit furcsán kaptam fel a fejemet, amikor Szekeres képviselő úr arról beszélt, hogy micsoda szörnyűség, csaknem az államadósság fele devizaalapon van számon tartva, úgy lett fölvéve.
