Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZEKERES IMRE, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1246 (Babák Mihály közbeszól.) , ami pénzt most elköltöttek ebből a félretett pénzből? Hiszen akkor, amikor ezek a kor osztályok majd nyugdíjba fognak menni öt, tíz vagy tizenöt év múlva, ezt a bizonyos 25 százalékot, amelyet a megtakarításból fedeztek volna, az állami nyugdíjalapnak, a társadalombiztosítási nyugdíjalapnak kell majd kifizetni. Szeretném világossá tenni, ho gy ennek a folyamatnak az eredményeként rendkívül súlyos megítélést kapott a magyar gazdaság, nem csupán abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek 2011 novemberében az Európai Bizottsághoz és az IMFhez kellett fordulnia általa meghatározott módon támogat ásért, hitelért, hanem azért is, mert ennek a folyamatnak az eredményeként a három legfontosabb hitelminősítő intézet Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta. Nehezen esik kimondani ezt a szót, sajnos bóvli kategóriába sorolták Magya rországot. Meggyőződésem szerint tehát ez a folyamat, amelyet a zárszámadás teljes mélységben, valóságban és tényszerűen nem tisztességes, nem korrekt módon mutat be, a zárszámadást is elfogadhatatlanná teszi. Mint ahogy már elhangzott a kisebbségi vélemén yek között, a költségvetési hiány az eredeti előirányzat 2,8szerese. Ez a pénzforgalmi szemléletben mért hiány, amely egyébként majdnem 1000 milliárd forintot jelent, világosan jelzi, hogy ezeket a folyamatokat mélységében kellett volna feltárni és bemuta tni az Országgyűlésnek, hogy mi volt az oka ennek a hiánynak, milyen következményei lesznek a későbbiekre nézve, mint ahogy az infláció hasonló kedvezőtlen alakulását is, amely közel 4 százalékos volt - egyébként áthúzódó hatásként és az új tényezők miatt most már az idén 5,86 százalékos inflációval számolhatunk , hogy vajon milyen tényezők okozták a kormányzat költségvetési politikájában. Nyilvánvaló, hogy az a folyamat, amely így végbement és amelyhez párosult a kormánypárti politikusok kijelentéseivel mintegy generálva a forint jelentős gyengülése bizonyos időszakokban, ez jelentős veszteséget okozott, és az adósságot növelte mind az állam, mind a vállalatok, mind a magánszemélyek esetében. Ne haragudjanak, tisztelt képviselőtársaim, az egy elég buta já ték, hogy hol hivatkoznak arra, hogy milyen árfolyamon számolják a devizaadósságot, hol nem, attól függetlenül, hogy éppen melyik az előnyös az önök számára. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ugyanezt csinálták.) Ilyet csinálni nem lehet! Világosan mindig az adott árfolyamon kell számolni, mint ahogy az elmúlt években történt. Szeretném felvilágosítani a bekiabáló képviselőtársamat, hogy elsősorban azért kell, mert a magyar államadósság közel fele devizában van, márpedig a devizában lévő államadósság ot másként nem is lehet nyilvántartani. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Meggyőződésem szerint, amikor önök erről az útról letértek (Ékes József: Miért vettétek fel?) , nagyon súlyos hibát követtek el, és nem szolgálták Magyarország fejlődését, nem szolgálták azt, hogy a gazdaság és a társadalom megfelelő formában fejlődni tudjon. Igen, tisztelt képviselőtársaim, az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva külön szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy közel 22 százalékát 2011ben nem haszn álta fel Magyarország az európai uniós forrásoknak, és igen nagy ennek a forrásvesztésnek a kockázata. 2012 eddigi tapasztalatai is egyébként azt húzzák alá, hogy ez a kedvezőtlen folyamat változatlanul folytatódott. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen zá rszámadás esetében természetesen azok is egyfajta módon mérlegre kerülnek, akik a zárszámadást kell hogy auditálják. Nyikos képviselőtársam erről már részleteiben beszélt. Én szeretném világossá tenni azt, hogy igen visszafogottnak lehet minősíteni az Álla mi Számvevőszék jelentését. Tulajdonképpen nem is kritizálja, de alá sem támasztja a kormány felelősségáthárító megnyilatkozásait. Az a realitás, hogy ennél többet most nem várhatunk el tőlük, hiszen egy szakma tisztességét megőrizni próbáló intézményről v an szó. Miután a függetlensége csorbát szenvedett, nyilván nagyon nehéz számukra ez a helyzet. Én bízom benne, hogy az Állami Számvevőszék - méltán ahhoz, ahogy Hagelmayer István és mások annak idején létrehozták és működtették - vissza fogja tudni szerezn i azt a szakmai tisztességét, azt a feltétlen megbízhatóságát, amely nagyon fontos a Magyar Országgyűlés és egész Magyarország számára.
