Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 1 (223. szám) - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1207 ösztönöznénk a mai párokat is a felelős gyermekvállalásra és nevelés re, mint idős éveik öngondoskodásának legbiztosabb forrására. Közös kötelességünk, hogy idős honfitársaink aktívan, anyagi gondok nélkül, egészséggel, a gyerekek, unokák nyújtotta örömökkel tölthessék el mindennapjaikat. Egy majd valóban nemzetben gondolko dó kormány feladata pedig az lesz, hogy kivívva a valódi gazdasági szabadságot és önrendelkezést, megteremtve egy helyes család- és szociálpolitikát, hazahozza és itthon tartsa a fiataljait, a Jobbik által javasolt szülői életjáradék pedig nyugodt, békés é s megélhetési gondoktól mentes nyugdíjaséveket garantálna az idős lakosságnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szépen, tisztelt képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kívánnak majd reagálni az elhangzottakra . Egy újabb napirend utáni hozzászólás: Korondi Miklós képviselő úr öt percben, “Merjünk nagyok lenni! Egyszer mindenki látogasson el az Operába!” címmel. (Dr. Nyikos László: Nincs itt a kormány, elnök úr.) A napirend utáni hozzászólás mehet a kormány nélk ül is. Korondi Miklós képviselő úré a szó. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lelki gazdagság, kultúrszomj, tudásvágy lesz úrrá a kedves látogatón, ha egyszer elmegy az Operába, és meghallgat egy nemzeti darabot vagy valami mást. Az épület kívülbelül gyönyörű, lenyűgöző. Mit adott nekünk a múlt, mit hagyott örökségül, kik azok, akik előre látták, hogy a nemzetnek szüksége van egy zenés színházra, az Operára? PestBudán 1837től a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867es kiegyezést követően gyakorlatilag kinőtte magát. Az Operaház megépítésének ötlete után a pályázati terveket Ybl Miklós építész nyerte meg 1873ban. Ő volt a XIX. század egyik legnagyobb építészmestere. Tervei között található a fóti Kár olyikastély, több templom és kastély, a Festeticspalota, a Károlypalota, a Fővámház, és sorolhatnám tovább. Az építkezés 1875ben elkezdődött, és kilenc évig tartott. Az Operaház építési programját Podmaniczky Frigyes, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke határozta meg. Már akkor gondoltak a célszerűségre, amely például abban nyilvánult meg, hogy kocsifeljárót is építettek. A főhomlokzat neoreneszánsz stílusban épült. A szobrokat és a lábazatot kőből faragtá k ki. Figyelemre méltó Podmaniczky Frigyesnek az a kitétele is, hogy az épületen kizárólag csak magyar építészek, művészek dolgozhattak. A berendezések, építőanyagok mind magyar üzemek, gyárak munkái, kivéve az olasz márványoszlopokat. A kornak megfelelő b iztonsági berendezésekkel is felszerelték a színházat, mint záporoztató, szellőzők, fűtés és gázszeszvilágítás, majd később elektromos. Érdekesség, hogy a homlokzathoz használt követ a Budapesttől 30 kilométerre lévő Sóskútról hozták. Ezt a követ használtá k a Lánchíd, az Országház, a budai Vár és a Bazilika építkezésénél is. A gyönyörű, igényesen megalkotott épületet 1884. szeptember 27én ünnepélyes keretek között Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitották meg. Az ünnepélyes dísz előadáson Erkel Ferenc Bánk bán első felvonása, valamint Erkel Ferenc Hunyadi László nyitánya és Wagner Lohengrin első felvonása hangzott el. A karnagy nem más, mint Erkel Ferenc zeneszerző volt. Az Opera színvonala, műsorai olyan magas szintet értek el, h ogy a pesti közönség anyagiakban nem tudta a magas költségeket a kultúra oltárára áldozni, ezért likviditási gondokkal küszködtek. A társulat és a Királyi Operaház irányítását 1888ban Gustav Mahler, a csehosztrák karnagyzeneszerző vette át, és több néme t darab is színre került. Természetesen az intézmény működését több főnemes is támogatta. Mahler irányítása alatt az Opera működése bearanyozta a magyar kultúrát. Zichy Géza lett a kultúrpalota intendánsa, de később feszültség, ellentmondás alakult ki közö ttük. A vége az lett, hogy Mahler új szerződéssel a zsebében Hamburgba távozott.
