Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 1 (223. szám) - A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1151 rendelkezéseinek, amely szerint a fentiekben említett társaságok továbbra sem esnek a hivatkozott törvény hatálya alá. A kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjav aslat tulajdonképpen semmi másra nem jó, csak illúziót kelt a kis- és középvállalkozói körben, kézzelfogható eredményt azonban számukra nem hoz. A vállalkozásoknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy megérie és tudnake élni az új adózási formákkal, hiszen vállalkozó legyen a talpán, aki eligazodik a törvény által biztosított lehetőségek között. Korábban azt is ígérték, hogy beindítják a gazdaság motorjait, de ehelyett megrendelés híján egymás után dőlnek be a hazai vállalkozások, a piacokat a teljes kilátá stalanság jellemzi. A vállalkozások már régóta várják, hogy gazdasági ösztönzőkkel álljon elő a kormány, amellyel a növekedést be lehet indítani, azonban továbbra is hiányzik a kkvszektor célzott támogatása. Elkeserítő a helyzet a kisvállalkozásokat tekin tve, se piac, se tőke, se hitel, se remény. Kiszámítható gazdaságpolitikára, a beruházások ösztönzésére, az adminisztrációs terhek érdemi csökkentésére, valamint egy átlátható, hatékony és igazságos, a foglalkoztatást átfogó módon ösztönző új adópolitikára van szükség. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Úgy van.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Volner János képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból. Megadom a szót. (18.50) VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 114. ajánlási pontokra szeretnék összefoglalóan reagálni. Képviselőtársaim! Az egyik nagy problémája az előttünk fekvő előterjesztésnek az, hogy elsősorban a szekunder szektor t kedvezményezi a kormány azokkal az adóváltozásokkal, amelyeket most a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal módosítani kíván. Azaz nem az elsődleges jövedelemtermeléssel foglalkozó ipart, mezőgazdaságot, kutatásfejlesztést, hanem azokat a szolgálta tó és kereskedelmi munkahelyeket kedvezményezi, amelyekre szükség van a gazdaságban, amelyek munkája valóban adóbevételt teremt, de ami önmagában nem képes arra, hogy a magyar foglalkoztatást növelje, és természetesen arra sem képes, hogy Magyarország szám ára külső jövedelmeket vonjon be a gazdaság vérkeringésébe. A Jobbik alapvetően arra biztatja a kormányt, hogy mielőtt még hasonló adóváltozásokra adná a fejét - ezzel kapcsolatban is jó lett volna ezt megtenni , azelőtt érdemes egyegy szakmai hatástanul mányt készíttetni arról, hogy mi lesz ennek az adónak a hatása, pontosan kik lesznek a kedvezményezettjei, mert valljuk meg őszintén, adott esetben egyetérthetünk azzal, hogy a kormány végre feladja a szociális szempontok tagadását az adórendszeren belül, és szociális szempontokat érvényesít a korábbi fogadkozásával ellentétben, de azzal már nem érthetünk egyet, hogy a törvény előírásai gyakorlatilag a kisvállalkozóknak azt a körét, amely a feldolgozóiparban tevékenykedik, azokkal a peremfeltételekkel, amik et most módosítunk, teljes egészében kizárja. Azoknak a vállalkozásoknak nyílik meg a lehetőség ezeknek a kedvezményes adózási feltételeknek az igénybevételére, amelyek rendkívül alacsony költséghányaddal dolgoznak. A feldolgozóipar - ahol igazán nagy léts zámot foglalkoztatnak és ahol a legnagyobb szükség lenne munkahelybővülésre - most sem profitál jottányit sem az egészből. A Jobbik egyébként a saját személyi jövedelemadórendszerét is úgy képzeli el, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kutatásfejleszt ésben és a turizmusban kellene összpontosulni az erőforrásoknak. Ebben az esetben pont ellenkezőleg történik: kizárólag csak azokat a szekunder szektorban tevékenykedő kisvállalkozásokat segíti a kormány, amelyek ennek a rendszernek nem lehetnek a részesei .
