Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz):
146 vélemények fogalmazódtak meg. Egyrészt jó, ha a döntéshozók kevesebbet költenek magukra és többet azokra, akik érdekében a döntéseket meghozzák, de számos olyan kritikus vélemény érkezett el hozzám, amelyek arról szóltak, hogy nem biztos, hogy ezek a kuratóriumok minden esetben pontosan átlátják az adott terület szakmai szempontjait. Éppen ezért azt javaslom, hogy nyilvánvalóan ez a javaslat többékevésbé ebben a formában át fog menni a parlamenti szavazáson, hogy aztán vizsgáljuk meg, hogy valóban hatékonyabban tudotte működni a Nemzeti Kulturális Alap, és vizsgáljuk meg azt, hogy valóban tude egy ilyen köl tségvetési helyzetben a Nemzeti Kulturális Alap csak programfinanszírozásként működni, és vonjuk le az ebből származó következtetéseket. Ha úgy tűnik, hogy ez a fajta centralizáció növeli a döntések hatékonyságát, növeli azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap valóban egy ütőképesebb szervezettel tudja szolgálni a magyar kultúra ügyét, akkor azt mondom, hogy ez a szabályozási irány bevált, és akkor azt fogom mondani, hogy revideálom azt az álláspontot, amit most kifejtettem. (22.20) Azt gondolom, hogy a kultúra egy olyan terület, ahol a politikának nagyon óvatosan kell közlekednie. Az elmúlt időszak, az elmúlt húsz év kultúrpolitikájának az egyik legnagyobb veszélye mindig az volt, hogy a politika a kultúrpolitikát nem szakpolitikaként, hanem a saját szimbolikus politikájaként, a saját ideológiai célkitűzéseinek a reprezentációjaként használta, a kulturális intézményrendszert. Minden olyan esetben, amikor a politika továbbmegy a korábban lecövekelt határokon a pénzosztásban, az ízlésformálásban, szerintem mindig veszélyes, de nyitva hagyom a lehetőségét annak, hogy ez egy hatékonyabb szabályozás lesz. Azt gondolom, nézzük meg, hogy mire jutunk, és tegyük föl újra ezt a kérdést. Azt is elmondtam, hogy a kulturális bizottság ellenőrző albizottságában nagyon szívesen adnék helyet annak, hogy megnézzük a Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatos tapasztalatokat, és lássuk meg, hogy jó irányba indultunke, vagy pedig esetleg egy másik irányt kellene választani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék sora iból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne reagálni. (Dr. Puskás Imre: Igen.) Igen, jelzi, hogy válaszolni kív án a vitában elhangzottakra. Puskás Imre képviselő úrnak adom meg a szót. DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg csak néhány gondolat erejéig rabolnám még a tisztelt Ház idejét. Elhangzott itt néhány szakmai felvetés a törvényt ervezettel kapcsolatban és néhány nem annyira szakmainak tekinthető felvetés. A centralizáció kérdésével kapcsolatban felmerült bennem kérdés, Hiller miniszter úr említette ezt a kifejezést először, és vártam volna, hogy ezzel kapcsolatban érveket sorakozt at majd akár a hatáskörváltozásokban, akár a döntéshozatali mechanizmusban. Ezeket nem hallottam, ezért aztán nehezen értelmezhető a valóság tükrében ez a megállapítás. Többször idézi ezeket az arányokat, amelyek valóban biztosan ön szerint valami fontosat fejeznek ki, ez az 1:2,5 vagy 1:9. Ha már szerintem egyébként nem érdemi számháborút folytatunk, akkor azt mondanám, hogy az 1:6 a valóságos, mert hiszen ha az ön idejében feltételezett 70 milliárdos költségvetés mellett ma ennyi lenne, akkor mellette att ól még ugyanott lenne a 12 milliárdos NKAban lévő pénz, és az arány pedig, ha jól gondolom, akkor 1:6. Ha már értelmetlen számháborút folytatunk, és az ön számára fontos, akkor mindenképpen ezt szerintem pontosítanám. Ezen túlmenően én azt gondolom, hogy akkor beszéljünk a centralizációról - mert már érvek is hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy miben mérhető le a centralizáció , egyrészt hogy megváltoztak önök szerint az arányok ebben a bizottságban. Egyrészt meggyőződésem szerint, és azt gondolom, a b izottság tagjai is visszautasítanák azt a még csak finom feltételezést is, hogy ők
