Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 28 (209. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2013. évi közpon... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
871 ez a szemlélet, ez a megközelítés. Azonban egy dolgot le kell szögeznünk: a fenntarthatóság nem egyenlő a környezetvédelemmel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bizottságunk neve is megváltozott ebben a ciklusban, és nem körny ezetvédelmi, hanem fenntartható fejlődés néven működik. Tovább erősíti ezt az állítást, hogy a bizottságunk egyik kerekasztalát fenntarthatóságra nevelési kerekasztalnak hívják. Miért mondom ezt? Azért, mert a fenntarthatósághoz sokkal több kell, mint egys zerű környezetvédelem, ezért ha a fenntarthatóság érvényesülését akarjuk vizsgálni az előttünk fekvő törvényjavaslatban, nem szabad, sőt, nem helyes csak a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel kapcsolatos számokat, összegeket vizsgálni. Többször hang súlyoztam e gyönyörű épület, nemzetünk Házának falai között, hogy fenntartható jövőt csak fenntartható társadalmakkal lehet építeni. Azért hangsúlyoztam, mert ez a színtiszta meggyőződésem, hiszen gazdasági, társadalmi és környezeti problémáink jó részének kiváltója, okozója és elszenvedője is az ember, és megoldása is csak az ember lehet. Nekünk kell leküzdenünk a nehézségeket, ehhez viszont elhatározásra, akaratra, összefogásra, cselekvőképes tudásra, egészséges, megoldást kereső gondolkodásra és hitre va n szükség. Mindaddig, amíg társadalmunk nagy része erre nem képes, nem fogjuk tudni megoldani a problémáinkat, mert a fenntarthatóság közös ügyünk, mindannyiunké. De cselekvőképes tudással, egészséges, megoldást kereső gondolkodással és hittel rendelkező, a feladatok és a kihívások leküzdésére képes társadalom nem születik önmagától, ahhoz egészséges, versenyképes tudással rendelkező, jövőt építeni akaró emberekre van szükség. Ezért igenis a fenntarthatóságot szolgálja a kormány, amikor a 2010ben duplájára emelt sporttámogatást a jövőben is biztosítja, vagy amikor fedezetet nyújt a mindennapos testnevelés több lépcsőben történő bevezetéséhez, vagy amikor a diák- és szabadidősport támogatásával lehetőséget teremt arra, hogy az önmagukért és az egészségükért felelősséget vállalók élni tudjanak a mozgás örömet jelentő és egészségmegtartó erejével. A fenntarthatóságot, az egészséges társadalmat szolgálja a kormány akkor is, amikor kiemeli a másodlagos élelmiszerellenőrzés fontosságát, abból a célból, hogy kiszo rítsa az ország területéről a silány minőségű élelmiszereket, és megvédje a magyar piacot, a termelőket és a fogyasztókat ezek káros, egészségromboló hatásától. A fiatalok jelentik a jövőt, és az ő jó döntéseik is nagyban szolgálják majd a hatékony megoldá sokat, a fenntartható jövő biztosítását. A kormány az ő egészséges fejlődésüket segíti, amikor az idei 1,2 milliárd forint helyett jövőre 1,5 milliárd forintot szán az “Igyál tejet” programra és az “Iskolagyümölcs” program lehetőségét a duplájára, 511 mill ió forintról több mint 1,2 milliárd forintra bővíti. Az egészséges, fenntartható társadalom kialakítását szolgálja a népegészségügyi termékadó bevezetése és a dohányzással szembeni zéró tolerancia is. Akkor tudunk valamiért küzdeni, ha azt a magunkénak ére zzük. Igaz ez hazánkra, kisebb pátriánkra, a környezetünkre is. Ha van olyan közösség, amelyik a magáénak, sajátjának érzi azt a vidéket, ahol él, és amelyik tesz is annak megtartásáért, akkor a tanyán élők közössége ilyen. Ezért is örülök, és a fenntartha tóság szempontjából is jelentősnek tartom, hogy a kormány harmadik éve költségvetési soron szerepelteti a tanyafejlesztési programot, amelyre a következő évben 1,44 milliárd forintot szán. A fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, környezeti problémáinkat akkor tudjuk megoldani, ha változtatunk gondolkodásmódunkon, szemléletünkön. A fogyasztói társadalom sok buktatót rejt, és sok áligazsággal megtéveszt bennünket. Az egyik ilyen a kényelem, a jólét és a takarékosság közötti nem létező ellentét hangsúlyozás a. Egyáltalán nem élünk attól rosszabbul, ha azokat a dolgokat, természeti erőforrásainkat, amelyekre nincsen szükségünk, nem pazaroljuk, nem dobjuk ki feleslegesen. Ezt a kormány nagyon jól felismerte akkor, amikor hangsúlyt helyez az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, az energiaracionalizálás fontosságára. Ehhez forrást is társít, például 1 milliárd forint értékben nyújtható támogatás a lakóingatlanokon vagy középületeken elvégzett, energiahatékonyságot növelő beruházásokra. Sokáig folytathatnám a sort, de néhány perc csak néhány gondolatra elegendő, lesz még módunk beszélgetni ezekről.
