Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak

2012. június 18 (203. szám) - Pócs János (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:

34 ELNÖK (Kövér László)

: Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjae a v

álaszt.

(Szavazás.) A Ház 213 igen szavazattal, 80 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Pócs János (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Húzóágazat lehete a magyar vetőmagtermelés?” címm

el ELNÖK (Kövér László)

: Tisztelt Országgyűlés! Pócs János, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a

vidékfejlesztési miniszterhez:

“Húzóágazat lehete a magyar vetőmagtermelés?” címmel. A

képviselő urat illeti a szó. PÓCS JÁNOS (Fidesz)

: Köszönö

m a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! “A magyar vetőmag stratégiai termék,

gyakorlatilag korlátlanul adható el a világban” - hangzott el a “Vessünk magyar vetőmagot” címmel

megrendezett kerekasztalbeszélgetésen. Hazánkban jelenleg a mintegy 130 eze

r hektáron folyó vetőmagtermelés szempontjából kedvező

körülmény, hogy az genetikai módosítástól mentes környezetben és fajtákkal történik. A

GMOmentességet Magyarország gyakorlatilag 2005ben deklarálta, amikor megtiltotta a Monsanto

810es génmódosított kukorica termesztését. A génmódosított növények termesztése mellett nehéz

érveket találni, és egyre világosabbá válik, hogy a génmentességünk a vetőmagtermelés területén

rövid távon is kiaknázható előnyöket rejt. Fontos deklarálnunk, hogy az a magyarnak t

ekinthető

vetőmag, amely hazai nemesítésű és termesztésű. A Magyarországon megtermelt vetőmagok értéke mintegy 190 milliárd forint. Ebből mintegy 70

milliárd forint értékű vetőmagot használunk fel idehaza. Rövid távon megtérülő befektetés volna a

vetőmag k

ülkereskedelmi élénkítése

(sic!), a hazai vetőmagelőállítás volumenének növelése. A

magyar vetőmag piaca egy aktívabb piacfeltárás eredményeként dinamikusabban bővülhetne, főleg a

keleti piacok irányában, de minden olyan orientációban, ahol már átlátják a nagy vetőmagelőállító

világcégek üzletpolitikájában és a GMOszervezetek térhódításában rejlő veszélyeket. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Magyarországon mintegy száz növényfaj 1500 fajtáját termesztik. A fémzárolá

s a hibrid vetőmagok esetében száz, az öntermékenyülő növények esetén viszont mintegy 2530 százalékos.

Indokolt volna ezt az arányt jelentősen növelni. A hazai termesztésű vetőmagok aránya a kalászosok

esetében jó, mintegy 80 százalék körüli, de sajnos a

burgonya esetében nem több a 15 százaléknál.

Ez az arány tarthatatlan, hiszen a hazai burgonyatermesztés világszínvonalú. Fajtáink a világ bármely

fajtájával szemben versenyképesek. A vetőmagtermesztésben sajnos gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya, az öntözhető

területek növelésével szélesebben lehetne meghúzni a magyar vetőmagtermesztés határait. A

vetőmagelőállítás jelentős haszon termelésére képes, így az ebbe fektetett tőke biztos

megtérülésével lehetne számolni egy aktívabb, hatékony k

ülkereskedelem mellett. Kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy vane tervünk a magyar vetőmagelőállítás és a

vetőmagexport növelésére. Húzóágazat lehete a magyar vetőmagtermelés? Várom megtisztelő válaszát. Elnök úr, köszönöm a szót.

(Taps a kormánypár

ti padsorokból.) ELNÖK (Balczó Zoltán)

: Megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak. DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár

: