Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 20 (205. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
308 hogy minden csepp vizet, amit nagy mélységből kiveszünk, vissza kell sajtolni, de az biztos, hogy ennek van egy korlátja, és azt nem szabad átlépni. Itt Gőgös képviselőtársam említette a Hévízitó példáját. Elmondta, hogy a bauxitbányászat kapcsán, a karsztvízkitermelés miatt a Hévízitó nagyon komoly veszélybe került. De azt nem tette hozzá, és ezt kevesen tudják, hogy a Hévízitó regenerációja a bauxitbányásza t elállítása után valóban megindult, de ez a regeneráció megállt az ezredforduló környékén, és a Hévízitó forrása nem éri el az eredeti vízhozamát, nem éri el az eredeti hőmérsékletét; azért, mert az ezredfordulótól kezdve a térségben ugyanarra a termálví zbázisra rengeteg gyógyfürdőt, Kehidakustányról sokan hallottak, talán jártak is ott páran, rengeteg termálvízre alapozott projektet engedélyeztek, és ezek elszívják a Hévízitó vízbázisából a rendelkezésre álló vízkészleteket. Ez intő jel arra, hogy bizon y nagyon a határán vagyunk annak, hogy fenntartható módon használjuke ezeket a vízbázisokat. És ha a visszasajtolást pusztán egy uniós kötelezettségnek fogjuk föl, akkor nagyon hamar ott tarthatunk, hogy más területeken is túllépjük a fenntartható használ at mértékét ezen a területen. Tehát erre nagyon oda kell figyelni, hogy a vízhasználat ne haladja meg a fenntartható mértéket. A másik a felszíni vizek szennyezése. A termálvíz, amit kitermelünk, általában magas sótartalmú, időnként fenolokat, más anyagoka t is tartalmaz, ezek egyszerű beleengedése a felszíni vizekbe nem problémamentes. Természetesen itt vannak technikák, amelyek képesek lehetnek arra, hogy csökkentsék a felszíni vizek terhelését, de ez nem jelenti azt, hogy ez a probléma nem állna fenn. Teh át a kitermelés kapcsán a felszíni befogadóba való beengedés környezeti problémáival is szembe kell nézni. Ráadásul ezeknek a felszíni víztesteknek a befogadóképessége, amelyekben beengedjük a kitermelt termálvizet, szélsőségesen változik. Az alföldi folyó ink vízjárása rendkívül szélsőségesen ingadozik. Éppen idén tapasztaltuk meg, illetve 20112012 telén, hogy időnként téli, kora tavaszi időszakban is szélsőségesen alacsony vízjárása van, tehát egy alacsony vízhozamnál nem ugyanazt a mennyiségű termálvizet tudja befogadni a felszíni víztest anélkül, hogy a sókoncentrációban, a hőmérsékletben, a megengedhetőnél nagyobb terhelés ne jelentkezzen, mint mondjuk, egy nagyvízi időszakban. (12.10) Tehát egy nagymértékben változó befogadóképessége van, azt se mondha tjuk, hogy megadunk egy emissziós határértéket, hogy ilyen mennyiségű, ilyen sókoncentrációjú vizet engedhetnek el, mondjuk, a mezőgazdasági termelők, mert nagyon hamar belefuthatunk egy olyan helyzetbe, hogy ami jónak és engedélyezhetőnek látszott, mondju k, egy közepes vízhozamra tervezve, az egy nagyon alacsony vízhozamnál már súlyos környezeti problémákat fog előidézni. Mindezzel azt szerettem volna önöknek bemutatni vagy illusztrálni, hogy egy nagyon összetett és komplex kérdésről van szó, ami nem egysz erűen arról szól, hogy az uniós szabályokat hogyan tudjuk esetleg nem betartani, vagy változtatva a szabályozást megengedni azt, hogy korlátlan mértékű vízkitermelés folyjon, hanem az a kérdés, hogy a termelő méltánylandó gazdasági érdekei összhangba hozha tóke a fenntarthatóság szempontjából. Én azt gondolom, hogy ebben a kormánynak nagyon komoly feladatai vannak. Jelzem, hogy a termelők érdekeit szem előtt tartva a Lehet Más a Politika frakciója ezt a törvénymódosítást támogatni fogja mint átmeneti megold ást; nem várható el, hogy a gazdák egyik pillanatról a másikra álljanak át más termelési módokra. De ezt a három évet arra kell kihasználni, hogy megvizsgáljuk teljes életcikluselemzések segítségével, hogy vajon az a környezeti teher, amit a termálvízkinc s kitermelése és vissza nem sajtolása jelent, összemérhetőe azzal, alacsonyabb vagy magasabb, mint ha fosszilis vagy más megújuló energiaforrások segítségével biztosítjuk azt az energiamennyiséget, amire szükség van. Szélenergia, napenergia hasznosításáva l, napkollektorok segítségével, megújuló forrásokból sok helyen ugyanígy lehet biztosítani ezt az energiaigényt. Tehát meg kell vizsgálni, hogy mik az alternatívák, hogy ez valóban az egyetlen módjae annak, hogy ezen termelők számára a versenyképes gazdas ági feltételeket biztosítani tudjuk.
