Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 20 (205. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
272 (9.20) Je leztem az államtitkár úrnak is, a bizottsági ülésen is elmondtam, az lenne a szerencsés, ha ez a mostani tárgyalási szakasz az általános vita után nem zárulna le ebben a rendkívüli ülésszakban, hanem megadnánk erre a nyarat, hogy minden olyan probléma, min den olyan ügy, ami nincsen még tisztázva, tisztázásra kerüljön, és szeptemberben, az első néhány ülésen véglegesíteni lehetne ezt a kérdést. Mi most is adtunk be módosítókat, várhatóan még a mai nap folyamán további módosító is beadásra kerül, de nem nagyo n szeretjük ezt a rohamtempót. Az is érdekes, hogy június 5én még azt írja az egyik érdekképviselet, hogy összességében a tervezet beterjesztésre alkalmatlan, további széles körű szakmai egyeztetést igényel, de mára már minden kigömbölyödött. Én elhiszem, hogy erre jó egy albizottsági ülés, ott mindent tisztázni lehet, de így nagyonnagyon sok probléma van. Hogy néhányat említsek. Az adminisztráció az exportnál valóban csökken, a harmadik világbeli exportnál, de azért szeretném jelezni, képviselőtársaim, h ogy attól, hogy az MVH helyett bizonyos feladatokat a hegybírók látnak el, ha a feladatok ugyanazok lesznek, nem lesz adminisztrációcsökkenés, annyi lesz, hogy az ellenőrzés máshová kerül. A másik: van egy olyan félelmem is, hogy a végén a hegyközségi rend szer kiüresítését is hozhatja ez a törvény. Nincs ugyan erről ebben szó, de azért ha valaki végignézi alaposabban ezt a törvényjavaslatot, látja, hogy nagyon sok feladatot vesz el a hegyközségektől, olyan, eddig odatelepített feladatokat, amelyek szerintem ott voltak jó helyen, és a hegybírókat pedig valóban ellátja különböző hatósági jogosítványokkal. Most nem szeretnénk, ha ennek az egyenes útja az lenne, hogyha a hegybírók, mondjuk, egy éven belül a kormányhivatalok alkalmazottjai lennének. Lehet ilyen v égkifejlet is, és akkor onnan kezdve egy totális központosítás van, ami az eddig kialakult helyi szerepüket teljesen lehetetlenné tenné. A másik, hogy kicsit olyan érzésünk van, hogy iszonyatos mennyiségű feladat kerül át a hegybírói körbe, de ha valaki me gnézte a 2013. évi költségvetést, egy szó nincs arról, hogy mondjuk, ezek a feladatok miből lesznek finanszírozva. Ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is. Tehát erre is kellene azért egy kis idő, a költségvetési vita kapcsán tisztázni, hogy akkor ki fizeti m ajd a révészt, mert ha az államnak csak az a célja, hogy az MVH egyébként szűkös kapacitásai miatt egy eddig kvázi társadalmi szervezetként működő rendszerre telepített feladatokat így mentesítsen az állami kiadásoktól, attól nem lesz jobb munkavégzés, nem lesz gyorsabb semmi, annyi lesz, hogy helyben lehet majd ütni a saját maguk által választott embert. Mondjuk, ebben is vannak kétségeim, hogy ha valakit egy közösség választ, utána hogyan fog azzal a közösséggel szemben érdemben, hatósági emberként fellép ni. Azt gondolom, a pozitív dolgokat már említettem, mondanám tovább azt, ami ebben tényleg egyértelműen előrelépés, ez az elhagyott területek ügye. Igaz, az is felmerült a bizottsági ülésen, hogy nem biztos, hogy főleg az üdülőövezetekben a kényszerkivágá s a megoldás. Ennek a végső formáját is valahogyan másképp kellene szabályozni, vannak erre nemzetközi példák, hogy akár kényszerhasznosítással, ugyanis ez nem ugyanaz, tehát ez egy teljesen más dolog. Abban, úgy tűnik, konszenzus is van, hogy valamit ebbe n csinálni kellene, mert nagyonnagyon csúnyán néz ki az egri borvidék meg a Balatonfelvidék. Tehát ott rengeteg kivágás történt, nem nagyon láttunk újratelepítéseket, és főleg a turisztikai övezetekben nagyonnagyon rossz látvány, legalább olyan rossz lá tvány a lyukas és üres parcella, amit nyilván valamilyen módon az emberek azért karban tartanak, ha tudnak, mint az, hogyha elhanyagolt szőlő van. Ezt megfontolásra ajánlanám, beszéltünk is erről tegnap, hogy ezt, ha lehet, így kellene megoldani, hogy legy en kényszerhasznosítása, erre valamilyen szervezetet kijelölni, hogy akár pályázati úton vagy bármilyen úton ezt nyilván meg lehessen tenni. Tudom, hogy nagyon komoly magántulajdonvédelmi aggályok is felmerülhetnek ebben az esetben, de vannak olyan ügyek, amikor a közösség érdeke felülírja a magánérdeket, főleg akkor, ha mondjuk, nagyon hosszú távon látszik, hogy nem érdekli annak a kezelése, ami a tulajdonában van.
