Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
205 Igazságügyi Minisztérium honlapjáról, így az előterjesztő az én meglátásom szerint nyilvánvalóan nem tett eleget a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvényben előírt kötelezettségének. Az indokolá s nem tartalmaz utalást sem arra, hogy a bevezetni javasolt szabályozásnak milyen társadalmigazdasági hatásai lehetnek, csupán elvétve szól arról, hogy a változások majd növelik a hatékonyságot, csökkentik a terhelést a bíróságokon, a felülvizsgálati eljá rásokkal kapcsolatban fogalmaznak meg ilyesmit, de egyébként más adatot, más érvet nem tesznek mellé, hogy vajon miért és hogyan. A törvény - fő szabály szerint - azonnali hatálybalépésére vajon miként vannak felkészülve, tisztelt kormánypárti képviselőtár sak, azaz hogyan tudják a törvény hatálybalépése időpontjára elkészíteni a szükséges végrehajtási jogszabálymódosításokat? A jogrendszer egységességének biztosításáért felelős miniszter miként tud elszámolni azzal, ahogy a szinte kéthetente módosított tör vények belső koherenciája és más törvényekhez való viszonya alakul? Én azt gondolom, hogy ez a jogszabálymódosítás számos további problémához fog majd vezetni a jövőben. A törvényjavaslat tovább folytatja a 2011 őszén elkezdett, céljait tekintve igen zava ros munkát. Mindeddig a nagy országos nyilvántartások azon alapultak, hogy az érintett polgárt legalább négy természetes személyazonosító adatával vették fel a nyilvántartásba. Az új rendszer szerint az látszik, hogy a korábbiak helyett saját belső azonosí tót képeznek az egyes nyilvántartásokban, és a nyilvántartások adatai, valamint a polgár azonosítása ezen a sajátos kódon történik. A szabályozás alapján látszólag egyszerűbb dolga lesz a polgárnak, ha valamely adatát igazolnia kell, a megfogalmazás viszon t olyan bonyolult, hogy végrehajtási rendeletek hiányában az új rendszer működőképessége nem ítélhető meg. Szemmel látható ellentmondás van a javaslatban lévő rendelkezések között is; példaként hadd említsem azt, hogy a 17. § (2) bekezdése az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre utal, az (1) bekezdés pedig nem rendelkezik az ellenőrzésről. A Ket. módosításában az előterjesztő ismét módosítja az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. Új felhatalmazások kerülnek a Ket.be: az a kormány számára az ügyfélazonosítás új rendszerében ügyfélkapuregisztrációs szervet vagy szerveket rendeletben jelölhet ki. Azok a hatóságok, amelyek 2012. március 31én már elektronikus ügyintézésre voltak kötelesek, az akkori szabályok szerint 2012. december 31éig kötelesek felkészülni az új szabályok alkalmazására. Tisztelt Országgyűlés! Mi eddig három módosító javaslatot nyújtottunk be a jogszabályhoz. Nagyon sokan kritizálták mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról azt, hogy a felülvizsgálati eljárás fe ltételeként szabott, most már nem egy, hanem hárommillió forintos pertárgyérték kiterjed bizonyos esetekben a munkaviszonnyal összefüggő eljárásokra is. Az államtitkár úr ugyan említette, hogy bizonyos esetekben ez az összeghatár nulla, más esetekben pedi g az öthavi minimálbér, azonban én úgy hiszem, hogy ez a megoldás még mindig messze nem kielégítő. Ugyanis egyrészt nem minden munkaviszonnyal összefüggő peres eljárásról van szó, másrészt pedig vannak olyan szerződések, vannak olyan jogviszonyok, amelyek nem minősülnek munkaviszonynak, azonban valójában foglalkoztatási jogviszonynak számítanak. Ma, tisztelt Országgyűlés, amikor a munkanélküliség az ország egyik legnagyobb problémája, a kormány képtelen ezen a helyzeten úrrá lenni, egymillió új munkahelyet ígért a kormány, ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, egyremásra mennek tönkre a cégek, a vállalkozások, egyre több ember kerül az utcára; a munka törvénykönyve az eddiginél lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetbe hozta a munkavállalókat, éppen ezé rt, azt gondolom, az a helyes, ha legalább azt a kevés jogot, amit még megőriztek a munkavállalók, már akinek egyáltalán munkája van, a legszélesebb körben tudják a jövőben is érvényesíteni, sőt a jövőben akár egy kicsit szélesebb körben, mint ahogy az edd ig lehetséges volt. (11.20)
