Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
192 DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos törvényjavaslat fekszik előttünk ism ételten; egy fontos szakmai törvényjavaslat, amelyet végigolvasva és végigtanulmányozva látszik az a kormányzati szándék, amely egyrészt az ügyek gyorsítását venné előtérbe. Gyakorlatilag ez is elhangzott az indokolása során, illetve már a hozzászóló képvi selőtársam is beszélt erről, hogy ezért is van rá szükség. Azonban egy dologra azért vigyázni kell, hogy a nagy gyorsítások között nehogy a lényeg elvesszen, és ebből legyen a probléma, és többet ártsunk egy gyorsítással, mint amennyit használunk. Én egy p icit a mennyiségi számok csökkentésére való igényt érzem ebben a módosításban, mégpedig ahogy Répássy államtitkár úr az alkotmányügyi bizottság ülésén az expozéjában elmondta, hogy a Kúriánál a felülvizsgálati kérelmek elbírálása során várhatóan 23 százalé kkal csökken a Kúria munkája akkor, hogyha ez a módosítás bevezetésre kerül, elfogadásra kerül a parlamentben. (10.10) Én egy picit azt érzem, hogy itt a kabátot varrjuk a gombhoz, nem pedig a gombot a kabáthoz, és valahogy az az érzésem támadt ezzel kapcs olatban, hogy azért lett kiszámolva 3 millió forintban a vagyonjogi pereknek vagyonjogi ügyekben a felülvizsgálati lehetőség értékhatára, mert az volt a kívánalom a Kúria részéről, hogy körülbelül egynegyeddel csökkenjen a Kúria ügyiratforgalma, ennyi ügyi rat, ennyi munka alól mentesüljenek, ennyivel legyen könnyebb a munkájuk, és ezt kiszámolva állapították meg ezt a 3 millió forintos értékhatárt, hogy ez fog körülbelül egynegyednyi munkacsökkenést hozni a Kúriánál. Én ezt elég veszélyesnek tartom. Remélem , hogy azért ez nem így történt, de igazából az indokolások - sem az írásban benyújtott, sem az eddig elhangzott szóbeli indokolások - nem tartalmaznak valós okot arra, hogy miért pont 3 millió forint lenne a vagyonjogi perekben a felülvizsgálati értékhatá r, mi indokolja azt, hogy 1 millió forintról egyből 3 millió forintra ugorjon föl. Nyilván ha azóta nézzük az inflációt, amióta 1 millió forintra történt az értékhatár emelése, akkor ez nem indokolja, hiszen ez közel sem ilyen nagyságrendű. Nyilván ezzel k apcsolatban a megfelelő módosító javaslatunkat beadjuk. Az alkotmányügyi bizottságban is kialakult már ezzel kapcsolatosan egy vita, hogy jóe értékhatárhoz kötni, hiszen néha akár 1 forinton múlik, ahogy példálóztunk ott vele. Például egy 3 000 001 forint os vagy egy 2 999 999 forintos pertárgyérték esetén az egyiknél van helye, míg a másiknál nincs helye, holott lehet, hogy a súlyos jogsérelem éppen akkor éri az állampolgárt, céget vagy felet, amely a kisebb pertárgyértékre vonatkozik. Nem biztos tehát, ho gy ezt kellene előtérbe venni, és nem biztos, hogy 3 millió forintban kell meghatározni. S itt különbséget kell tenni aközött, hogy egy nagy cégnek 3 millió forint egy filléres dolog, míg egy magánszemélynek adott esetben a 3 millió forint akár életének a teljes munkáját is jelentheti. És ne feltételezzük és ne induljunk ki abból, hogy bírói tévedés történik akár első, akár másodfokon, de akár ilyen is lehet. Éppen a kormányzó többség szokott arra hivatkozni, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom felveti a halálbüntetés lehetőségét, hogy rendben van, de mi van akkor, ha a bíró tévedett, azt már nem lehet reparálni utólag, ha valakit már kivégeztek. Ez igaz, de itt is beszélhetünk arról, hogy lehet bírói tévedés első vagy másodfokon, ez a lehetőség azért c sak fennáll. Az a szakmai múlt és szakmai tapasztalat, ami a Kúria bíráinál fennáll, akik már átlátják, egységesen látnak rá az egész ország bíróságainak az ítélkezési gyakorlatára, nyilván másként fognak viszonyulni ahhoz a döntéshez, ami ott van. Tehát a dott esetben el kell gondolkodni azon, hogy jóe a 3 millió forintra való felemelés. Mint elmondtam, mi ezzel nem értünk egyet. Ha már emelni kell, akkor ezt 1,5 millió forintban látjuk kivitelezhetőnek. Ugyanígy problémásnak tartjuk azt, ha kimondásra ker ül, hogy bizonyos esetekben - igaz, hogy bekorlátozza a módosítás ezeket az eseteket , amennyiben a másodfokú bíróság a helyes indokainál fogva az elsőfokú ítéletet helyben hagyja, akkor sincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Ez abból a szempontból veszé lyes, ha egyegy megyében, és erre államtitkár úr is utalt, hogy álláspontja szerint az egységes bírói gyakorlat veszélyeztetéséről itt nem beszélhetünk, ha ezek a szabályok bejönnek,
