Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
188 A törvényjavaslat követi az elmúlt évek szabályozási logikáját, azaz értékhatár megadásával szabja meg azt, hogy eg y ügyben helye vane felülvizsgálatnak vagy nincs. Amiben mégis újat hoz a törvényjavaslat, hogy a közigazgatási perekben és a munkaügyi perekben is értékhatárszabályozást vezet be, ám teszi mindezt úgy, hogy eközben figyelemmel van ezen perek sajátossága ira is. A közigazgatási perekben mindösszesen három területen kerül sor az értékhatár bevezetésére, és ezt a határt egymillió forintban állapítja meg a törvényjavaslat: az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó, köztartozásnak minősülő, fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben, ha a határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg. A munkaügyi perekben a jogvita tárgyát képez ő jogviszony kiemelt jelentőségére tekintettel egyrészt az értékhatár lényegesen alacsonyabban kerül meghatározásra, a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben, másrészt ez az értékhatárkorlátozás számos munkaügyi perre nem fog vonatkozni. Azon munkaüg yi perekben, amelyekben a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének a jogszerűsége vitás, vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, vagy pedig a feg yelmi vétség miatt vagy méltatlansági eljárás során alkalmazott jogkövetkezmény vitás, értékhatártól függetlenül helye lesz a felülvizsgálatnak. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az a megfelelő, amennyiben nemcsak az előnyeit, hanem a szabályozás k apcsán megfogalmazható aggályokat, illetve reményeim szerint ezek cáfolatát is önök elé tárom, hiszen így biztosítható, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Eddig az időpontig vagyonjogi ügyekben egymillió forintos értékhatár felett helye volt felülvizsg álatnak, míg most már csak hárommillió forint felett lesz, ami könnyen arra a megállapításra vezethetne, hogy a törvényjavaslat korlátozza a jogorvoslati jogot. Ez azonban csak részben igaz, hiszen nincs olyan perjogi alapelv, amely általánosságban írná el ő a felülvizsgálati eljárás biztosítását, sőt mi több, maga az Alkotmánybíróság is kifejtette egy határozatában, hogy a jogalkotónak arra is lehetősége van, hogy akár teljes egészében megvonja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét. A jogalkotó a felü lvizsgálat területén tehát igen nagy szabadsággal rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a rendkívüli jogorvoslat biztosításának kereteit bizonyos, így például pergazdaságossági szempontok alapján szabja meg. Az értékhatárszabályozás pedig egy olyan eszköz a jogalkotó kezében, amely alkalmas arra, hogy a rendkívüli jogorvoslatot ésszerű keretek között tartsa. Arra biztatom ezért önöket is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a peres eljárásokat távolabbról, átfogóan szemléljék, így olyan szabályozás kerülhet be vezetésre, amely ésszerű kompromisszumot teremt a különböző érdekek között, és biztosítja azt, hogy a jogerős ítéletek valóban csak azokban az esetekben lehessenek újabb bírói fórumon a vizsgálat tárgyai, ahol azt valamilyen speciális szempont, például a m agas pertárgyérték indokolja. Felmerülhet önökben az is, hogy a felülvizsgálati eljárások számának csökkenése veszélyeztetheti az egységes ítélkezési gyakorlatot. E megállapítással szemben több érv is felhozható. A felülvizsgálati eljárás elsődleges célja a jogsérelem orvoslása egy konkrét ügyben, amely valóban azzal a hatással is jár, hogy orientálja az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, bár a felülvizsgálati eljárásban hozott döntés nem köti a többi bíróságot. E védeni kívánt célt, azaz a jogeg ység biztosítását azonban nem elsősorban a felülvizsgálati eljárásnak kell biztosítania, hanem a jogegységi eljárásnak. Éppen ezért újította meg a jogegységi eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény. A törvény részletesen szabályoz za a bírságok közötti, a jogegységi eljárás megindulásához szükséges információáramlást, bővíti az indítványozók körét, a civilisztikai és a büntető tárgyú jogegységi eljárásokra azonos, részletes eljárási szabályokat dolgoz ki. Hasonló célokat szolgál az úgynevezett joggyakorlatelemzési csoport létrehozása is. Az új szabályozás a Kúria számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik az ország különböző területein jelentkező jogalkalmazási problémák mielőbbi megismerését és azok lehető leg rövidebb időn belüli kezelését.
