Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
123 Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol világosan látszik az értelmetlen látszatháború és az okos érdekérvényesítés közötti különbség. Amire szükség lett volna ugyanis, az az okos érdekérvé nyesítés, és a felesleges látszatháborúk helyett egy olyan nemzetközi fellépés, ami valóban szolgálja hosszú távon nemcsak Magyarország, hanem minden olyan ország érdekét, amelyeket sújt a nemzetközi pénzügyi piacok kudarca. Tisztelt Képviselőtársaim! A je lenleg tárgyalt javaslat az IMFkvótáról egy fontos alkalom arra, hogy világosan lássuk ezt a stratégiai dilemmát. Nem látjuk azt ugyanakkor, hogy a kormány érzékelné azt, hogy ez a kérdés, az IMF eredeti céljához való visszatérítése mekkora stratégiai jel entőséggel is bírna, és azt pedig végképp nem látjuk, hogy ennek a kormánynak lenne bármilyen érdemi politikai tőkéje arra, hogy ezt a szempontot érvényesíteni tudja, és hogy bármit el tudjon érni az időhúzáson kívül a Valutaalap diktátumaival szemben. Ezú ton szeretnénk újfent jelezni, hogy semmilyen olyan feltétel elfogadásához nem tudunk hozzájárulni, ami ezt a prociklikus szemléletet tükrözi, ami továbbtaszítja az országot a gazdasági válságba, és ami súlyos megszorítások árán juttatja Magyarországot úja bb nemzetközi hitelhez. Sajnos azt látjuk, hogy a kormány eljátszotta azt a hitelét, amivel határozott álláspontot tudott volna képviselni. Az Nemzetközi Valutaalap másfél évvel ezelőtti kiebrudalásakor már felhívtam, felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ön ök kiszámíthatatlan adópolitikája jelentős terhet ró az adófizetőkre, és a szervezet, mármint az IMF legutóbbi, januári országjelentésében is megismételte, hogy a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát tartja felelősnek a gyenge gazdasági teljesítmén yért, például a hazai hitelkínálati feltételek teljes ellehetetlenüléséért. Ezekre a kérdésekre önök a mai napig nem tudnak, nem tudtak érdemben választ adni. (20.30) Ez azt jelenti, hogy azok a feltételek, amelyek miatt vissza kellett hívni Magyarországra a Valutaalapot, kizárólag a saját gazdaságpolitikai kudarcuknak köszönhetőek. Ezért elsősorban önöket terheli a felelősség mindazért, ami Magyarországra vár a hiteltárgyalások során. Látnunk kell, hogy ha végre beindulnak a tárgyalások, akkor az önök elhi bázott kétévnyi tündérmeséjéből kell majd felébrednie az országnak, mivel önök képtelenek maguktól a korrigálásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Jobb lett volna, ha erről a gazdaságpolitikai korrekcióról itt, a Házon belül úgy tudunk beszélni, hogy nincsen ne mzetközi kényszer, nincsen egy olyan finanszírozási kényszer az országon, ami az IMF visszahívását megkerülhetetlenné teszi. Jó lett volna, ha az önök gazdaságpolitikai kudarcsorozatára nem került volna sor, és valóban végre tudtunk volna hajtani egy gazda sági rendszerváltást, és szakítani az elmúlt húsz év bukott gazdaságpolitikájával. Önök azonban azzal a lehetőséggel, amivel felruházták önöket a választók, nem éltek, sőt csak továbbtaszították az országot mélyen abba a válságba, aminek a gyökerei már az elmúlt húsz év rossz politikájában keresendőek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Volner János, jobbikos képviselő. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, el nök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is sajnálatomat szeretném kifejezni: tudom, hogy nagyon késő van, de úgy gondolom, hogy ennél a vitánál Varga Mihály miniszter úrnak itt kellene ülnie, és meg kellene hallgatnia azt, hogy mit mondanak az ellenzéki pártok arról, amire most Magyarország készül. (Tállai András: A jegyzőkönyvet el fogja olvasni!) Egymilliárd SDRes kvótaemelésről beszélgetünk, képviselőtársaim, nem egy aprópénzről, egy nagyon fontos stratégiai kérdésről beszélünk ma este, é s nincs itt a tárgyért felelős miniszter. Úgy gondolom, hogy ez egy komoly mulasztás. Már csak azért is, mert szerettem volna, ha a miniszter úr hallja ezeket az intelmeket, és lehetőség szerint meg is fogadja azokat.
