Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. július 3 (212. szám) - Határozathozatal részletes vitára bocsátásokról: - Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - L. SIMON LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1210 (10.40) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót L. Simon László államtitkár úrnak, aki készül, és láthatóan válaszolni kíván a v itában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. L. SIMON LÁSZLÓ , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselőtársaim hozzászólásait, és köszönöm szépen, hogy támogatják a z előttünk fekvő törvényjavaslatot, ahogyan ezt a külügyi bizottságban és a kulturális és sajtóbizottságban is megtették. Nagyon szépen köszönöm TuriKovács Béla képviselőtársamnak azt, hogy az egyezményben rejlő lehetőségeket bontotta ki hozzászólásában, amely valóban fontos mind az anyaország, mind a határon túli magyarság számára; és köszönöm a kereszténydemokraták támogatását is, ahogyan azt Pálffy képviselő úr itt összefoglalta. Engedjék meg viszont, hogy ne menjünk el mindamellett, amit Mile Lajos kép viselőtársam elmondott, mert önmagában is méltatlannak tartom azt egy ilyen ünnepi pillanatban. Mondjuk ki ugyanis őszintén, képviselőtársaim, hogy ünnep ez a magyar kultúra és a magyar örökségvédelem számára, amikor egy olyan fontos egyezményhez tudunk cs atlakozni, mint a farói egyezmény, egy olyan fontos egyezményt tud a Magyar Országgyűlés ratifikálni, amely nemcsak számunkra, ebben az országban élők számára, hanem az egész magyar nemzeti közösség számára fontos, és mindez egy olyan egyezmény, amely az e gész Európai Közösséget összeköti, és az örökségvédelemnek új irányokat szab. Ön, tisztelt képviselőtársam, egy ilyen ünnepi pillanatban, amikor összefoghatnánk, amikor egyértelművé tehetnénk azt, hogy a magyar kultúra ügye a Magyar Országgyűlésnek fontos, hogy a magyar kultúra ügye nemcsak a jelenlegi magyar kormánynak, hanem önöknek is fontos, ehelyett ön méltatlanul, egy személyi lemondásra hivatkozva gyalázza, szidja a kormány kultúrpolitikáját és örökségvédelmi politikáját, ideidézve egy olyan levelet, amelyet, tisztelt képviselőtársam, meglepő módon kormánytisztviselők is aláírtak, ami önmagában is számos kérdést vet fel. Számtalan vitában elmondtuk már azt, hogy az, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bizonyos jogosítványait elvontuk, az építésüg yi hatósági jogköröket elvontuk, nem jelenti az intézményesített magyar örökségvédelemnek a végét. Elmondtam több politikai és szakmai vitában is azt, hogy amit az örökségvédelem bizonyos szakemberei és bizonyos lobbistái - ne menjünk el emellett - vesztes égként éltek meg, és most a hatósági jogokról beszélünk, azt kiváló magyar építészek, Kossuthdíjasok, Ybldíjasok két évtizede várnak; két évtizede várják azt a magyar kormányzattól, hogy végre egységes építésügyi hatósági kezelés legyen Magyarországon. Ö n azt sugallja, azt állítja, hogy egyetlen önkormányzati hatóság dönti majd el a magyar örökségvédelem sorsát egyegy engedélyeztetési folyamat során. Ezzel azt sugallja, minthogyha nem lenne fellebbezési jog egyegy építésügyi hatósági döntés esetében, és azt is sugallja, azt állítja indirekt módon, hogy az önkormányzatoknál, a hivataloknál, a megyei hatóságoknál nem szakemberek ülnének, nem olyan szakemberek, akik kellő körültekintéssel, kellő alázattal, kellő szakmai figyelemmel döntenének építésügyi kér désekben, legyen szó akár örökségvédelemről is. Tisztelt Képviselőtársam! A helyi önkormányzatoknál eddig is egy sor örökségvédelmi kérdéssel kapcsolatban voltak döntések és jogosítványok. Ki más hozta meg a döntést egyegy helyi védettségről, mint a helyi önkormányzat, amelynek a szakmai muníciót a helyi építésügyi hatóság, a helyi önkormányzati hivatal munkatársai adták? De engedje meg, tisztelt képviselőtársam, hogy felolvassam azt a választ, amelyet egyébként az ön által is idézett levelet megfogalmazók nak írtam, egyértelművé téve azt, hogy miképpen is gondolkodunk örökségvédelem viszonyáról.
