Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 2 (176. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - JÁVOR BENEDEK (LMP): - ELNÖK (Kövér László): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
2379 elnöki mandátumomról lemondjak. (Nagy taps, hangos tetszésnyilvánítás az MSZP és a független képviselők soraiban. - Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Isten áldását kére m Magyarországra és az önök munkájára! (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypártok soraiban. - A kormánypárti képviselők felállva tapsolnak. - Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt kezet fog Schmitt Pállal. - Orbán Viktor és Schmitt Pál távozik az ülésteremből.) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! Szeretném a jegyzőkönyv számára rögzíteni, hogy kizárólag a köztársasági elnök úr iránti tiszteletből, az ő beszédét félbe nem szakítva nem utasítottam rendre a tőlem balra lévő nemcsak képviselő hölgyeket és urakat, ha nem azokat, akik az ő jóvoltukból a mögöttük lévő páholyban helyet foglaltak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyen!) Engedelmükkel hozzátenném azt, ha már az elmúlt napokban a méltóságról és méltatlanságról hossz ú vita kerekedett a sajtóban, hogy az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az Országgyűlésben. (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások a kormánypártok sor aiból: Úgy van! - Moraj, közbeszólások az MSZP és a független képviselők soraiból. - Több MSZPs és független képviselő távozik az ülésteremből.) A monitoron elsőként Jávor Benedek LMPs frakcióvezető úr neve jelent meg. Öt percben megadom önnek a szót. P arancsoljon! JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szomorú napja van ma a magyar demokráciának… (Moraj, derültség, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) ELNÖK (Kövér László) : Ké rem tisztelt képviselőtársaimat, most ez alkalommal különösen a kormánypárti oldalon, hogy továbbra is őrizzék meg a méltóságukat és a higgadtságukat. Parancsoljon, frakcióvezető úr! JÁVOR BENEDEK (LMP) : Többek között az önök viselkedése teszi szomorúvá. ( Taps az LMP soraiban.) Egy olyan ügybe keveredett Magyarország, amely ügy nem Schmitt Pál köztársasági elnök úr magánügye. Ez az ügy a magyar demokrácia ügye, és annak a rendszernek az ügye, amely Schmitt Pált köztársasági elnöki székbe segítette. (Közbesz ólás az ellenzék soraiból: Úgy van!) (13.20) Ez az ügy a Fidesz ügye, ez az ügy a Fidesz személyzeti politikájának, a Fidesz működésének a látlelete. Nem az a baj, hogy a köztársasági elnök húsz évvel ezelőtt egy olyan doktori disszertációt nyújtott be, am ely nyilvánvalóan az akkori szabályozások és az akkori szokások szerint sem felelt meg normáknak. Ez is baj. Nem lehet az erkölcsöt relativizálni. Engedjék meg, hogy e helyütt a köztársasági elnök úrtól idézzek: “Nem ártana ezt a kifejezést megtanulni: zér ó tolerancia, semmi engedmény a csalás és a hazugság számára, azonnali szigorú büntetést kell kilátásba helyezni, és azt maradéktalanul megvalósítani, hogy kellően elrettentsen.” Maga a plágiumügy is tűrhetetlen, és nyilvánvaló, hogy egyetlen vállalható dö ntése volt a köztársasági elnöknek: az, hogy lemond a posztjáról, ezzel nem teszi azt a terhet a Magyar Köztársaság, Magyarország vállára, amit az ő erkölcsi megsemmisülése jelentett. Az viszont, hogy ez mostanáig húzódott, az önök szégyene. És az, hogy ma itt az ülésteremben egy olyan magyarázkodást hallottunk a köztársasági elnöktől, amely olyan embereket alázott meg, olyan embereket vádolt meg, akik a maguk részéről az erkölcs védelmében léptek fel, hogy az egyetemi szenátus döntését támadta meg, hogy az oknak a lépéseit, döntéseit támadta, akik kiálltak az egyetlen vállalható erkölcsös döntés mellett, hogy egy lopott doktorival és az ezt övező későbbi