Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szó... - KEPLI LAJOS, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
899 Ez a parlam enti vita során elfogadásra került kisebb módosításokkal, így felállhatott az a paritásos vizsgálóbizottság, amely végül közel egy évig működött és végezte a tevékenységét, melynek öt kormánypárti és öt ellenzéki tagja volt, és jómagam láttam el a bizottsá g elnöki feladatait. Ennek a bizottságnak a feladata elsődlegesen az ipari katasztrófa okainak a feltárása volt, a felelősök megjelölése, és a jövőbeni hasonló katasztrófák megelőzésével kapcsolatos törvényalkotási feladatok meghatározása. Így kezdte meg a bizottság a működését. A működés során a bizottság szakértőket alkalmazott, szakértők segítségével próbálta felderíteni a kiváltó okokat, és több kihelyezett ülést is tartott, részben Kolontáron, Devecserben, a MAL Zrt. üzemében és a többi vörösiszaptáro zó kazettánál, Almásfüzitőn, Neszmélyben és Mosonmagyaróváron. Hogy mit állapítottunk meg végül, azt a határozati javaslatunk tartalmazza összefoglalva, amelyet most az Országgyűlés elé terjesztettünk, és amelynek talán legfontosabb mondata az, hogy az Ors zággyűlés egyetért a vizsgálóbizottság végkövetkeztetésével, mely szerint az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a MAL Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben, az ő felelősségi körében következett be. Egy ipari katasztrófa - ez nagyon fontos mondat . Majd itt a vita során még nyilván elő fog jönni sokszor ez, hogy a bizottság jelentésében és határozati javaslatában úgy szerepel, és nem véletlenül úgy szerepel, hogy ipari katasztrófa, hiszen sokat hallottunk arról, hogy főként az érintett cég képvisel ői természeti katasztrófáról beszéltek; mi a bizottság álláspontja alapján ezt vitattuk, és vitatjuk a mai napig is. (14.10) Egy ipari katasztrófáról van szó, amely emberi tevékenység folyományaként következett be a mi véleményünk szerint. A határozati jav aslatban és a jelentésben javaslatot tettünk az Országgyűlésnek törvényalkotási feladatok megvalósítására, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek hasonló katasztrófák. A bizottság munkája során 18 ülést tartottunk, illetve talán a végén már 20 is volt, mire befejeztük és elfogadtuk a jelentést. Ebből az összes nyílt volt, kivéve egy nem nyilvános és egy további zárt ülést. Ezekről az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyvek készültek, amelyek az Országgyűlés honlapján természetesen megtalálhatók. Mint már említet tem, voltak kihelyezett üléseink is. A kolontári és a devecseri helyszíneken megszemléltük a védelmi és helyreállítási munkálatokat is. A MAL Zrt.nél, illetve a Devecserben tartott kihelyezett üléseinkhez tartozik hozzá, hogy a bizottság eredeti napirendj ében szerepelt a károsultak képviselőinek meghallgatása, amelyet az ülés előtt néhány órával a bizottság kormánypárti többsége levetetett a napirendről. Ezt a tényszerűség kedvéért mondom el. Számomra meglehetősen kellemetlen helyzet volt a károsultak hozz átartozóival ezt ott a helyszínen közölni. A bizottság feladata ugyan elsősorban a katasztrófa okainak megállapítása, de nem mehetünk el, nem mehettünk volna el amellett, hogy a károsultakat is meghallgassuk, hiszen nyilvánvalóan első kézből szereztek tapa sztalatokat a katasztrófával kapcsolatban. Ami még a meghallgatásokat illeti, be kell valljam, hogy a közel ötven meghallgatott személyből mindössze kettő olyan volt, aki nem fogadta el a bizottság invitálását a meghallgatására. Sajnos, ma Magyarországon a vizsgálóbizottságokról szóló szabályozás - amennyiben van ilyen; ugye, önálló vizsgálóbizottsági törvény nincs sajnos - nem ír elő semmiféle szankciót arra, hogyha valaki nem jön el a vizsgálóbizottság ülésére. Így a neszmélyi vörösiszaptározót üzemeltet ő cég osztrák ügyvezetője, bizonyos Martin Zuser nem jött el, visszautasította, illetve nem is reagált semmit a meghívásunkra. A másik pedig a köreinkben éppen most nem tartózkodó, de egyébként szintén parlamenti képviselő, volt miniszterelnök, Gyurcsány F erenc volt, akit mint a Motim Zrt. többségi tulajdonosát hívtunk meg. Ő egyébként politikai körökben kevéssé illően egy, az internetes, facebookos oldalán közzétett levélben utasította vissza a meghívásunkat; ez meglehetősen szokatlan eljárás, sérelmeztük is ezt. Mindenesetre ő sem jött el a bizottsági meghallgatásra, és ezt
