Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
879 Magyarországon már csak éghajlati és egyéb okokból sem állíthatók elő. Tehát mondjuk, a kakaó importját én nem tiltanám be azon okokból, hogy elmondhassuk, hogy csak és kizárólag azok a termékek tartozhatna k ide, amelyek 100 százalékosan magyar alapanyagból kerültek előállításra, ugyanakkor számomra legalább ilyen fontos az is, hogy elmondható és megállapítható legyen egy termékről, hogy ez valóban hazai alapanyagból készült. Nyilván ez már a magyartermékre ndeletnek egy kiegészítő kérdése lehet, legalább ugyanolyan fontos egyébként, mint a hungarikumtörvény rendelkezései véleményem szerint, de itt legalább akkor két kategóriát el kellene különítenünk. Én nagyon szeretném a vásárlásaim során tudni azt, hogy m i az, ami kizárólag magyar alapanyagból készült, én magam csak ilyet szeretnék vásárolni, minden egyéb körülményt figyelembe véve is; nincs olyan mentesítő dolog, ami ezt a második helyre tenné, tehát nálam ez az első, hogy kizárólag magyar alapanyag. De e lismerem azt, hogy vannak olyan hungarikumok, magyar nemzeti értékek, márkák, amelyek esetében viszont, bár a megjelölés szükséges, hogy ez nem kizárólag magyar termékből, magyar alapanyagból került előállításra, attól még ott kell hogy legyen a polcokon, és adott esetben az értéktár részét kell hogy képezze. Az általam említett két márkát is ilyennek érzem, ilyennek tartom. Éppen ezért az az irány, hogy egy hungarikumtanúsító védjegy jöjjön létre, önmagában egy jó szándékú kezdeményezés lehet, ugyanakkor a hatásfoka véleményem szerint a tekintetben kétséges, hogy jelen pillanatban mintegy harmincnégyféle védjegy létezik Magyarországon, idehoznák egy újat. Tehát egy olyan mocsárba lépnénk bele, amelyben nem biztos, hogy könnyű az eligazodás. A tekintetben ér tem ezt, hogy ez a harmincnégy védjegy is nagyon sok esetben megtévesztő. A “magyar termék” védjegy a nemzeti trikolórunkkal látható nagyon sok olyan terméken, amelyeknek közük nincs Magyarországhoz, hiszen például a “magyar termék”nek nevezett védjegy es etén is szerény információim szerint a tíz vagy tizeniksz alaptétel közül, hogy ki tartozhat ezen védjegy oltalma alá, tehát az alapkikötések szerint, pontosan az, hogy magyar alapanyagból származzon a termék, nem tartozik az alapkikötések közé. Fűszerek e setében a nagyáruházak polcain ez tökéletesen megfigyelhető, hogy az Európában meg sem termő fűszereken szerepel a “magyar termék” trikolór és védjegy is egyébként, miközben a hátulján nagyon kicsi betűkkel ott van, hogy származási ország, mondjuk, Indonéz ia. Tehát egyértelműen látható az is, hogy itt egy akkora mocsárba lépünk, nemcsak a magyartermék, de egyáltalán a védjegytörvény módosítása és rendbetétele nélkül, amely kezelhetetlen helyzetet teremthet Magyarországon, és ezt végre kezelni kell. Én tudo m, hogy Brüsszel előtt van a magyartermékrendelet és az ehhez kapcsolódó indítványok úgymond engedélyezésre vagy jóváhagyásra, de eltelt a ciklus fele időközben, és nem tudtunk sajnos érdemi előrelépést elérni ezen a területen. Ez nagyon szorosan kapcsoló dik a hungarikumok védelméhez, ahogy éppen az ülést vezető elnök úr is nagyon pontosan nagyon fontos kijelentést tett, amikor megemlítette a mezőgazdasági bizottság ülésén azt, hogy mondjuk, a magyar méhészet is egy olyan hungarikum, ami bizonyítottan GMOmentes alapokból, forrásokból dolgozik, olyan termékeket képes előállítani, amelyeket a világon nem tudnak utánozni sehol. Ezeket az értékeket nem elég listába vennünk, nem elég lajstromba vennünk, hanem bizony a piacvédelmet is mögéjük kell tenni, új piac okat kell szerezni a számukra, hogyha nincs, megfelelő hírveréssel, idegen szóval marketinggel mindent mögéjük kell tenni, ami egy világhódító útra indíthatja őket. A lengyel példa előttünk van, azok a módszerek is látszanak, hogy hogyan lehet ezt keresztü lvinni. Tehát ami nagyon fontos, meg kell vizsgálni, hogy vane mögöttes teljesítőképesség és kistermelői háttér hungarikumok, főleg élelmiszerek esetében, ha nincs, ezt ki kell alakítani; vane piac, ha nincs, akkor értelemszerűen meg kell szerezni. É s egy nagyon fontos szempont, amit nem győzök elégszer említeni: Magyarországon egyre gyakoribb az, hogy az EUmérleggel szembesül nem csak a választópolgár, de bizony a szakma vagy akár a gazdák, a termelők is. EUmérleg alatt mit értek? Nem pusztán azt a különbözetet, ami a
