Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz):
844 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Balczó Zoltán) : Soron következik a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A törvényjavaslatot T/5539. számon megismerhették. Emlékeztetem önöket, hogy múlt heti ülésünkön sor került az előterjesztői expozéra, a bizo ttsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Amint láthatják, vannak képviselőtársaink, akik nemcsak gondolatilag készültek erre, hanem komoly demonstrációs eszközökkel. (De rültség.) Lezsák alelnök úr könyvekkel bástyázta körül magát, és ott látható az Országház makettje, Hörcsik elnök úr - számomra nagyon vonzó módon - tokaji aszúval érkezett, ami ráadásul hollóházi porcelánban van, tehát duplán hungarikum. Az ő figyelmét ar ra hívom fel, hogy kupadöntőkön a játékvezető szokta megkapni a végén a labdát, jó lenne, ha ezt az analógiát megfejtené. (Derültség.) Köszönöm szépen. Elsőként az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, közülük is legelőször Lezsák Sándo r képviselő úrnak. Öné a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nemegyszer hallgattam együttérzéssel onnan a pulpitusról képviselőtársaimat, amint a bőség zavarával küzdöttek, és bizony nehéz volt az időza varon túl lenni, megküzdeni vele, és tömöríteni a mondandót - most nekem is nagyon nehéz feladatom lesz, bár segítségül hívtam ezeket a könyveket illusztrációnak. A hungarikumokról, a magyar értékekről próbálok dióhéjban beszélni, és egy másik felszólalásb an majd a törvényről is bővebben. Rendkívül nagy várakozás és elvárás is előzi meg ezt a törvénytervezetet, és ez a bőség zavara érzékelhető volt már 2008 tavaszán, amikor is elévülhetetlen érdemeket szerzett Simicskó képviselőtársam a hozzá csatlakozó Med gyasszay Lászlóval azzal, hogy megkísérelték egy országgyűlési határozattal elindítani ezt a folyamatot. És dicséret illeti, elismerés illeti Gőgös Zoltán akkori államtitkár urat, munkatársait, hogy megvolt a fogadókészség, és valóban hozzáláttak egy olyan munkához, amelynek ugyan már volt előzménye ott, a hagyományok, ízek, régiók és más területen is, egyáltalán az elmúlt évszázadban, az elmúlt évezredben nagyon sok előzménye volt annak, hogy az értékeket számba vegyük, hogy az értékekre ügyeljünk, oltalma zzuk, működtessük. Tehát itt most valóban Simicskó képviselőtársamék inkább egy korszakot kezdtek ezzel az országgyűlési határozattal, és akkor tapasztaltam azt, hogy milyen rendkívüli az érdeklődés a Kárpátmedencében, különösen akkor, amikor a parlament nyilvánvalóvá tette, hogy nemcsak országhatáron belüli magyar értékekre, hungarikumokra ügyel, gondol, oltalmaz, védelmez és vesz számba, hanem a Kárpátmedence, egyáltalán a magyarság értékeit. Magam is szétküldtem az országgyűlési határozattervezetet, és több mint 600 javaslat, mondandó, tanulmány, levél, két mondat, biztatás érkezett, elképesztő volt. És meg kell hogy mondjam, én kezdetben, 20 évvel ezelőtt könyvet tudtam volna írni az értékekről, és egyre bizonytalanabb lettem, ahogy haladunk a hungarik umtörvény megalkotása felé, egyre óvatosabb vagyok, egyre nehezebben fogalmazok meg mondatokat. Az a 2008 tavaszán, júniusában véglegesített országgyűlési határozat tehát mindenképpen elindított egy nagyszerű folyamatot, és megint csak Gőgös Zoltán államti tkár úrékat illeti az
