Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
805 Tudjuk jól, hogy jó a társadalmi beágyazottságuk, kiválóak a kapcsolatrendszereik, szinte korlátlan anyagi források állnak a rendelkezésükre, és ha buta képviselők módjára még hagyjuk őket focizni, akkor megint fel fognak támadni. Ennek már láthatóak az első jelei. Megint előveszik a szélsőjobboldali kártyát, megint előveszik a nyilas kártyát, megint előveszik az antiszemita kártyát, és arra sp endíroznak, hogy az emberek csak az életük utolsó három vagy hat hónapjára tudnak majd visszaemlékezni, és megint meggondolatlanul szavaznak a saját megnyomorítóikra, akik gazdaságilag, a munkahely szempontjából és minden egyéb módon tönkretették őket, aká r 1990 előtt, akár 1990 és 2002 között. Csak így fordulhatott elő, hogy Horn Gyula miniszterelnök lehetett pufajkásként, a D209es szttiszt miniszterelnök lehetett, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lehetett, akinek már régesrégen máshol a helye. Hogyha n em fejezzük ezt be, nem zárjuk le, megint hagyjuk őket feltámadni, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek. (Dr. Gyüre Csaba: Így van!) Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Kétperces felszólalásra következik Ferenczi Gábor ké pviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Némileg kapcsolódnék Apáti István kollégához. Az általa elmondottak úgy igazak, ahogyan képviselőtársam mondta. Valóban az fog bekövetkezni, hogy az MSZP, az MSZMP utó dpártja fel fog éledni, de ugye, ez nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen önök az elmúlt 20 évben egy váltógazdaságra rendezkedtek be, egy forgatókönyv szerint, amelynek nem volt része a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Önök ezzel most nem tudnak mit kezdeni. Amikor Orbán Viktor ellátogatott mihozzánk a frakcióülésünkre, akkor éppen azt mondta, hogy számára, a Fidesz számára nem az MSZP az ellenség, hanem mi, a nemzeti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom a Fidesz politikai ellenfele. Ugye, nagyon könnyű át látni, hogy miért is van ez így. Nyilvánvaló, önök számára azért vállalhatatlan az, hogy megszavazzák a Jobbik javaslatait, a kommunista bűnösök felszámolására irányuló jobbikos javaslatokat, mert némileg önök is érintettek, hiszen az önök padsoraiban is o tt ülnek olyanok, akik a ’80as évek végén léptek be az MSZMPbe, amikor már látni lehetett, hogy vége a szocializmusnak, az önök soraiban is ott ülnek olyanok, akik részesülhettek különböző kedvezményekben már a szocializmus idején is. Ugye, nyilvánvaló, hogy az ügynöklistákat is miért nem akarják nyilvánosságra hozni; nyilvánvaló, hogy miért nem akarják megszavazni a Jobbik lusztrációs törvényjavaslatát, hogy kizárhassuk végre a kommunista rendszer kiszolgálóit a közéletből; nyilvánvaló, hogy miért nem ak arják eltávolítani Károlyi Mihály szobrát, mert valahol az önök gyökerei is ott keresendők, ahol a kommunizmus gyökerei. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (22.00) ELNÖK (Jakab István) : Csak jelezni kívánom, kedves képviselőtársaim, hogy az ajánl ási pontoknál maradjunk! Az általános vitát már lefolytattuk. (Dr. Apáti István: Nem mutogatni kell, államtitkár úr! Válaszolni! - Dr. Rétvári Bence: Erre a stílusra, uram? Erre a stílusra?) Tisztelt Apáti Képviselő Úr! Amikor szót kért, megadtam, és megad om ismét. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából, az ajánlási pontokra figyelemmel. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csakúgy, mint ahogy Menczer Erzsébet nem nevezte meg, de én megnevezem, hogy a 15. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, és válaszolni Menczer Erzsébetnek. Gondolom, ő is ehhez akart hozzászólni az előbb. Valóban, kedves képviselő asszony, volt ebben az országban kárpótlás. Ismeretes, hogy az 1992. évi XXXII. törvény rendelkezett az úgynevezett személyi kárpótlásról, azonban ennek mértéke az