Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Hogy halad a magyarországi Wallenberg-év célkitűzéseinek megvalósulása?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
701 És nagyon egyszerű a helyzet lefestése: a bank minden információba belelát, minden, a várost érintő adatba belelát. Felosztható Magyarország, mint egy vigalmi negyed a bankok által, hogyha önök ezen je lenség elharapódzását engedik. Ezért nem tudom elfogadni a válaszát. Sem egy gyáva választ, sem pedig hazaáruló jelenségeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem tudunk szignálni, és a nevünket sem adjuk hozzá. (Taps a Jobb ik padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 21 2 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Hogy halad a magyarországi Wallenbergév célkitűzéseinek megvalósulása?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy Gábor Tamás, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: “Hogy halad a magyarországi Wallenbergév célkitűzéseinek megvalósulása?” címmel. Nagy Gábor Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. NAG Y GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Raoul Wallenberg svéd diplomata, több tízezer magyar állampolgár megmentője, a korabeli magyarországi és európai embermentés szimbolikus alakja, 2012ben lenne 100 év es. Születésének 100. évfordulója alkalmából Magyarország kormánya úgy döntött, hogy a 2012es évet Wallenbergemlékévnek nyilvánítja. Tette ezt azért, hogy az emlékév során Magyarország és polgárai megemlékezhessenek Raoul Wallenberg és munkatársai emberi nagyságáról, akik a zsarnoki rendszerek embertelenségéből, életük kockáztatása árán is, emberek tízezreit mentették meg. Raoul Wallenberg 1944 júliusában, négy hónappal Magyarország német megszállása után érkezett Budapestre, abban az időszakban, amikor H orthy Miklós kormányzó leállíttatta a zsidók deportálását. Ezt az átmenetileg javuló légkört is kihasználva, hatékonyan együttműködve a magyar segítőkkel, a semleges országok diplomatáival, valamint a Vöröskereszttel, Wallenberg haladéktalanul bekapcsolódo tt az embermentő tevékenységbe. Hazánkban a sikertelen kiugrási kísérletet követő nyilas puccs következtében rendkívül drámai helyzet állt elő, amelyben Raoul Wallenberg és az embermentők tovább folytatták tevékenységüket, sokszor életük kockáztatása árán is mentették az állandó fenyegetettségben élő, több tízezer honfitársunkat. Akkor még számára sem lehetett világos, hogy néhány hónappal később maga is egy másik elnyomó rendszer, a sztálini terror áldozatává válik. 1945 januárjában a szovjet csapatok elhu rcolták, és a Szovjetunióból soha többet nem tért vissza, nem tért haza. Szombaton, február 25én, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján az ő emléke előtt is fejet hajthattunk. A Wallenbergév hivatalos megnyitására azért került sor egy hónappal ezelőtt, január 27én, mert ez volt az a nap 1945ben, amikor Wallenberget utoljára látták. A magyarországi
