Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
688 egykulcsos adó bevezetésével, a válságadók behozatalával, a magánnyugdíjpénztár ak államosítása révén a közteherviselés átalakítását tűzte ki célul a kormány, elsősorban a szegények rovására. De mi lett ennek az eredménye? 3000 milliárd forint magánnyugdíjpénztári pénz és 10001200 milliárd forint különadó, válságadó elégetése után e gy lépéssel sem tartunk előrébb, mint annak előtte. Az államadósság növekedett, a gazdasági növekedés fényévekre van a vizionált céloktól, a munkahelyteremtéssel sehogy sem áll a kormány. Mostanra ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, bebizonyosodott, hogy e gy fenékkel két lovat nem lehet megülni, a két célt nem lehet egyszerre kivitelezni. Egy bizánci típusú hatalomgyakorlással nem lehet egy modern piacgazdaságot üzemeltetni. Az európai jogszabályi normáknak ellentmondóan alakított, kiszámíthatatlan jogszabá lyi környezet, az egyeztetés és tervezhetőség nélkül bevezetett újabb és újabb ágazati adóterhek az amúgy is ingatag világgazdasági környezetben elfordították a befektetőket Magyarországtól. A helyükre ugyanakkor nem lépett hazai befektetési szereplő. Az e gykulcsos adó révén a magas jövedelműeknél hagyott 500 milliárd forint nem jelent meg a gazdaságban, egy kormány közeli vállalkozói kör korrupciógyanús kedvezményezése ebben az érdekcsoportban haszonként csapódott le, de tevékenységük nemzetgazdasági szint en nem hozott kimutatható élénkülést. Végül a politikai és gazdaságpolitikai ámokfutás a magyar gazdaság nélkülözhetetlen mankójának számító uniós pénzeket is veszélybe sodorta. A kormány tevékenysége most már a kormány saját célkitűzéseinek is a legfőbb a kadályává vált, eljutottunk oda, hogy Magyarország működtethetősége a cél. Nagyon sürgősen irányt kéne váltani, befejezni a befektetői környezetet távol tartó és az Uniót pénzügyi repressziókra sarkalló kalandor gazdaságpolitikát. Ennek érdekében az álmodo zásnak véget kell vetni; az egykulcsos adót oda dobni, ahova való, a szemétdombra; Matolcsy György miniszternek le kell mondania, menjen vissza a balettba ugrálni, el kell távolítani a kormányból - ezt a gyakorlatban a kormány már amúgy is megtette, minden hatáskört elvettek tőle, csupán formálisan is ki kell mondani a tényeket ; és a jogalkotást összhangba kell hozni az európai uniós normákkal. Csak így remélhető, hogy Magyarország visszanyeri hitelességét külföldön és itthon, a vállalkozók előtt, és szuv erén gazdaságpolitikát tud folytatni. Ha ez nem történik meg, az lesz, ami most van: Magyarország ki lesz szolgáltatva az IMFhitelek feltételeinek; szembe kell hogy nézzen az uniós források kiszáradásával; a növekvő államadósságot csak egyre rosszabb felt ételekkel fogjuk tudni finanszírozni; a befektetések elkerülik hazánkat; a részrehajló és kiszámíthatatlan jogalkotás- és támogatáspolitika pedig a hazai gazdasági szereplőket is eltántorítja attól, hogy hosszú távú befektetések révén a gazdaság motorjaivá váljanak. Magyarország ezzel végleg a peremre fog szorulni. Igaz, a másik célt, a centrális és korlátozott erőtér megvalósítását a periférián könnyebb elvégezni; a kormánynak el kell döntenie, hogy melyik cél előrébb való. Köszönöm szépen. (Taps az LMP so raiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. A kormány nevében Németh Zsolt külügyi államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Frakcióvezető Úr! Sajnálom azt, hogy nem hagyta érv ényesülni a lelkiismeretét, úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság kicsit eltúlozta a javaslatát. Hogyha hagyja érvényesülni a lelkiismeretét, frakcióvezető úr, akkor ebben a helyzetben, amikor az Európai Bizottság valóban egy méltánytalan és jogellene s lépéssorozatot indított el Magyarország ellen, nem használja ki napi pártpolitikai csatározásokra ezt a kérdést. Kár, frakcióvezető úr, hogy nem hagyja, hogy az ösztönei irányítsák ebben a kérdésben.
