Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
684 Ehelyett én azt szeretném rögzíteni , hogy ezekből a számokból az érzékelhető, hogy nem csökkent a bizalom Magyarországon a felsőoktatás iránt. (Derültség, zaj és közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Á! Dehogy!) Ugyanis a történet pontosan fordított, merthogy pontosan arról szól a felsőok tatásba való jelentkezés, hogy ha bízom a saját tudásomban, ha a középiskolát tisztességesen végeztem el, és ott a tanulásra helyeztem a hangsúlyt, akkor nyugodt szívvel jelentkezhetek még akkor is, ha némelyik szakon csökkent az államilag finanszírozott l étszám, azaz az állami ösztöndíj lehetősége. Mégis azt kell mondani, hogy köszönet az államtitkárságnak azért a munkáért, amit az elmúlt időszakban elvégzett, a több mint száz találkozóért, amit a pedagógusokkal és a fiatalokkal tett. Köszönet azért is, ho gy a jelentkezési határidő előtt még külön lehetőséget biztosított a fiataloknak a jelentkezésükkel kapcsolatos fórumon való részvételre, amelyik esetében meg kell jegyezni, hogy nem volt mindegyik teltházas, vagyis ez azt jelenti, hogy nagyon sok fiatal a bszolút képben volt, és tisztában volt azzal, hogy mit jelent a felsőoktatásba való jelentkezés. Azt gondolom, hogy az az esély és lehetőség, amely fiataljaink előtt áll, és mindazok a kiegészítések, amelyeket az elmúlt időszakban a kormány is hangoztatott - például az, hogy a diákhitel 2. visszafizetése abban az esetben, ha az illető az állam alkalmazottja lesz, akkor azonnal megtörténik , mindezek azt erősítik, hogy a felsőoktatás lehetősége továbbra is fönnáll a fiataljaink előtt. Köszönöm szépen a figy elmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak, a Fidesz részéről. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitká r Asszony! Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyesen vártuk az idei jelentkezési számok alakulását, hiszen a felsőoktatásra vonatkozóan nagyon komoly bizonytalanság él a szülőkben és az érettségiző, felvételi előtt álló gyerekekben, hiszen talán az évtized egyik legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány. Ezek a viták ebben a teremben is zajlottak és szerte az országban. Az egyik épp az a kérdés volt, amit Hiller István vetett föl: finanszírozhatjae közpénzből Magyarország a tömeges felsőoktatást? (13.20) Fájdalom, azt kell mondjuk, hogy ennyi pénzünk nincs. Erre lehet egy olyan választ adni, ha nincs elég pénz a tömeges felsőoktatásra, akkor ne is legyen tömeges. Volt ilyen: a szocializmus utolsó évtizedében 3 százalék járt egyetemre, 8 százalék főiskolára. De szerencsére nem ezt a választ adtuk, hanem azt, hogy próbáljunk magánforrást bevonni a diákhitel segítségével, és így fenntartani a tömeges felsőoktatást. Jól döntöttünk. És azt, hogy jól döntöttünk, nemcsak mi mondjuk , hanem szerencsére a tanulni vágyó gyerekek családjai is, mert noha nagy a bizonytalanság - ez kétségtelen , komolyak az aggodalmak és komoly az anyagi teher is, a magyar családok mégiscsak a tanulásban látják a jövőt, és én örömmel látom, hogy visszaese tt némileg - a tavalyihoz képest - a jelentkezők száma, de a visszaesés gyakorlatilag azt jelenti, hogy most annyian jelentkeztek az elektronikus rendszeren, mint ahányan 2010ben, az utolsó szocialista kormány idején. Tehát olyan nagyon büszkének a szocia listáknak lehet persze lenni, de nem érdemes, mert a bizonytalanság ellenére is azt látjuk, hogy annyian jelentkeztek most, mint 2010ben. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyerekek tanulni akarnak, és ehhez nekünk kell a kereteket megteremteni. Köszönöm a fig yelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés!
