Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
654 közkegyelmet gyakoroljanak a 2006 őszi események során meghurcolt magyar érzelmű, nemzeti érzelmű, hazaszerető állampolgárokkal kapcsolatban? Miért nem tartja méltányosnak? Miért méltányosabb ez ebben az esetben, mint például a 2009. júliu s 4én az Erzsébet térről elhurcolt, teljesen békés és semmilyen jogszabályt meg nem sértő demonstrálók megbüntetése, az elhurcoltatása? Amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom, illetve a nemzeti radikális szervezetek a demonstrációkat szervezték, és begy űjtötték az embereket, amikor büntetőeljárást indítottak ellenük, amikor megverték őket, számtalan esetben mondta ki a bíróság ezt követően, hogy azok a demonstrációk igenis jogszerűek voltak, és mondta ki, hogy jogszerűtlen volt sorozatosan a rendőrség me gmozdulása velük szemben. Itt ezt sem várja meg az előterjesztő, hanem azt mondja, hogy az ő esetükben azért gyakoroljunk méltányosságot. Miért? Mi az oka, hogy velük szemben nagyobb méltányosságot kell alkalmazni, mint azok ellen, akik évekig kinn voltak az utcán, akik évekig demonstráltak a Gyurcsányrendszer ellen? A következő szakasz: “Az Országgyűlés az alaptörvény elfogadását ugyanis olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti, amely indokolja az alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen még az 1. §ban írt bűncselekmény vagy a 3. §ban írt szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is a méltányosságot.” Miért ővelük? Ha életbe lépett az új alaptörvény, és amiatt úgy gondolja a kormányzati többség, hogy szükség van egy közke gyelemre, akkor ez miért csak őrájuk vonatkozik, miért nem másokra? Nem értünk egyet egyébként azzal, hogy most közkegyelmet kellene gyakorolni másokkal szemben, egyáltalán nem értünk egyet, de akkor miért szűkíti le erre? Ez is indokolatlan, és ez is mélt ánytalan, tehát ennek valós indoka nincs, ebben a T/5951es törvényjavaslatban nincs valós indoka ennek. Tehát csak feltételezni tudjuk, hogy az a két ok, amit én kifejtettem és elmondtam, azok közül valamelyik megvalósul, és azt gondolom, hogy egyik sem j ó. Egyik sem jó a Fideszre és a KDNPre nézve akkor sem, ha fölvállalja azt, hogy egy nagyon komoly kettős mércét alkalmaz, és az sem, ha így akarja kimenteni azokat a hibákat, amiket akkor elkövettek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő lete ltét.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Gulyás Gergely képviselő úr, kétperces hozzászólás! GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! A késői órára tekintettel abban a reményben rabolom képviselőtár saim türelmét és idejét egy perc erejéig, hogy ezzel esetleg tízet meg tudok spórolni. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy a vita során abba a kérdésbe, ami nem ránk tartozik, hogy ez bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősüle, ne menjünk bele. Mi sem tettük a törvényjavaslat előterjesztésekor, ezért a törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az e cselekmény esetén elkövetett esetleges bűncselekményekre is kiterjeszti a közkegyelmet, és ugyanígy az e helyen ebben az időpontban e cselekmény során elköve tett esetleges szabálysértésre is kiterjeszti. Ezenkívül megtettem a legtöbbet, amit lehetett: a Jogtárban lévő egyetlenegy idevágó esetet idéztem, ami egyébként éppen azt mondja, hogy ha valaki kocsi elé, illetve mögé áll, hogy megakadályozza az autót a s zabad mozgásban, az is megvalósítja ezt a bűncselekményt. De ne menjünk bele ebbe a vitába, mert mi ezt nem döntöttük el annak ellenére egyébként, hogy az előzményi törvény, illetve az egyetlen érdemi előzményi törvény, amit a taxisblokád után fogadott el az Országgyűlés, teljesen egyértelművé tette, hogy bűncselekményként nevesíti az akkori cselekményeket, noha ott is volt egy olyan országgyűlési vita, hogy ez szabálysértésnek, bűncselekménynek vagy minek minősül.
