Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
5698 kerül szembe az emberi jogok európai egyezményével és az Európai Unió országaiban szokásos gyakorlattal, hanem a menedékkérők ügyeinek kezelésében is. A Koszovóval megkötendő tolo ncegyezmény igen nagyvonalúan bánik a “ki a koszovói?” kérdéssel. A visszafogadási egyezmény értelmében nemcsak a Koszovói Köztársaság állampolgárait kell visszafogadni, durvább megfogalmazásban: saját állampolgárként nemcsak a koszovói állampolgárokat leh et visszatoloncolni Koszovóba, hanem azokat is, akik a mai szuverén Koszovó területén születtek, vagy ott állandó lakcímmel rendelkeznek. A NATObombázások után a Koszovóból elmenekült albán lakosság visszatért otthonába. Szabad életét azzal kezdte, hogy k iűzte lakhelyéről a még Koszovóban élő szerbeket, továbbá pogromokat szervezett az otthon maradt romák ellen. A visszafogadási egyezmény értelmében most a korábban elűzötteket is vissza lehet toloncolni Koszovóba. De nem csak ez a probléma az egyezménnyel. A megállapodás személyi hatálya alól csak az elismert menekülteket és a hontalanokat veszik ki, az összes többi védelmi státusról, azaz az oltalmazott, a befogadott, az emberkereskedelem áldozata, a kísérő nélküli kiskorú és a menedékes státust élvező sze mélyről mélyen hallgat az egyezmény. Államtitkár úr, ez nagyon nagy probléma. Bár a kiutasítás, kitoloncolás tilalma itt eredeztethető a védelmi státus jogalapját jelentő jogszabályokból - lásd Harm.törvény vagy a menekülttörvény , védett helyzetükre az egyezmény szövegének is utalnia kellene. Különösen aggályos, hogy az egyezmény személyi hatálya a menedékkérőkre is kiterjed, azaz a menedékeljárás közben is vissza lehet toloncolni egy menedékkérőt. Ráadásul Szerbia mintájára Koszovó is biztonságos harmad ik országgá lesz nyilvánítva, ahová vissza lehet toloncolni akár afgán vagy szomáli menedékkérőket. És akkor most nem is beszéltünk az olyan veszélyeztetett csoportok tagjairól, mint a koszovói romák vagy a bántalmazott nők, akiknek az esetében tilos volna használni a kitoloncolási automatizmust. Egy nemzetközi egyezmény elfogadásáról kell most döntenünk. Vajon vane a magyar törvényhozásnak lehetősége arra, hogy a szöveg módosításának kezdeményezésére kötelezze a kormányt? Kérem, gondolják ezt meg. Köszönö m. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem Kontrát államtitkár urat, hogy kíváne élni a zárszó lehetőségével. Igen, öné a szó. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea képviselő asszony hozzászólására szeretnék reagálni. Először is megköszönöm képviselő asszony hozzászólását. Szeretném fölhívni néhány alapvető tényre tisztelettel és kellő udvariassággal a figyelmét, hogy ez a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya közötti, az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás kih irdetéséről szól. Ez az első észrevételem. A második pedig, hogy hozzászólásában megkérdőjelezte, hogy a magyar hatóságok emberségesen tekinteneke bizonyos esetekben a bevándorlókra. Szeretném elmondani: biztos vagyok abban, hogy a magyar hatóságok igenis emberségesen, a törvények, a magyar törvények és a nemzetközi szerződések teljes mértékben történő betartásával járnak el az ilyen ügyekben. (Szabó Timea a fejét csóválja.) Azt is negatívumként említette vagy olyan éllel, hogy a magyar hatóságok visszafog adási egyezményeket kezdeményeznek vagy kezdeményeztek az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, hogy a magyar hatóságok a magyar nemzeti érdekek szerint jártak el ezeknek az egyezményeknek a kezdeményezésével. Arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy azon o rszágokkal, akikkel sikerült megállapodni, azokkal úgy jöhetett létre nyilván a megállapodás - hiszen a megállapodás egy kétoldalú egyetértést tételez föl , hogy a megállapodás mind a két fél, mind a két szerződést kötő fél
