Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
5688 továbbá hiányzik egymillió gyermek is, akik hosszú távon fenntarthatóvá tennék a magyar nyugdíjr endszert. Ennek igazolására azt kell mondanom, hogy ’81 óta csökkent a lélekszám, és jóval kevesebb gyermek születik, magasabb az elhalálozás. A Magyar Országgyűlés ez ellen fellépett, illetve tett ezzel kapcsolatban intézkedéseket, ugyanis arra gondolok, hogy az adórendszeren keresztül egy családi adórendszert bevezetve ösztönözte a gyermekvállalást, amelynek kicsi eredményei már azért látszanak. Azt kell mondanom az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdéséről, hogy nagyon csak akkor lehet hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszerről beszélni, ha növekszik a gyerekszám, ha növekszik a foglalkoztatottak száma, ha növekszik a nyugdíjjárulékok, befizetések összege. Nem hiszem, és kétséges az - bizonyára nem is következhetne be , hogy egy lepusztuló, lefelé menő spirálba keveredő országban egyébként gazdag, tehetős magánnyugdíjpénztári tagok lennének, akik élveznék a magánnyugdíjukat; ez nem igaz, ők is ugyanúgy elszegényednének, mint ahogy a társadalom egésze. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat kezeli ezt a problémát, lezárja a magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos anomáliákat, és lezárja a szocialisták által a nyugdíjjogszabályok 1997ben bevezetett és 2013ra vállalt azon követelményét, hogy a nyugdíjakat a bruttó kereset után kell majd kiszámítan i, és ebből következően a nyugdíjak is adóztatva lesznek, ennek a lehetőségét a jogszabály megszüntetné. Ez a legfontosabb üzenete a törvénytervezet 2. §ának, amely a nyugdíj alapjának, a nyugdíjak megállapításának rendszerét írja felül, helyesebben: viss zaállítja, megerősíti a régebbi rendszert, nem számol a nyugdíjak megadóztatásával, nem számol azzal, hogy a nyugdíjak alapja a bruttó kereset lesz. Azt gondolom, hogy ez a fajta hozzáállás, ez a fajta megközelítés, amit az elmúlt két év polgári kormányzat a próbál alkalmazni és átültetni a gyakorlatba, hogy egyrészt a munkahelyteremtés felé fordul, másrészt egy olyan programot próbál letenni a családok, gyermekeket vállalók részére, hogy a jövő nyugdíját megtermelők száma is növekedjen, ez az a megoldás az, ami biztossá, kiszámíthatóvá és a jövőben is kalkulálhatóvá teszi a nyugdíjak meglétét. Úgy gondolom, hogy ez egy igen keresztény hozzáállás, a növekedés mellett a társadalmi szolidaritást tudja erősíteni, amelynek a kérdésében viszont nem lehet vita. Azt a sebet, amit a magánnyugdíjpénztárak ütöttek a nyugdíjrendszeren, ez a törvényjavaslat igyekszik orvosolni, illetve orvosolni is fogja. Hozzá kell tennem, hogy mindezt persze nem lehet véglegesnek tekintetni; a nyugdíjrendszerben komoly átalakításokat ke ll tenni, ösztönözni kell az állampolgárokat az önkéntes megtakarításokra, a valóban önkéntes megtakarításokra, mint például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba történő befizetések támogatása. Ez lesz az az igazi második pillér, amely kiegészítheti az állami pillér erejét, és kiegészítheti azt is, hogy ki milyen nyugellátásban, milyen pénzügyi ellátásban fog részesülni öregkorára. Azt gondolom, hogy ezzel a javaslattal a kormány hitet tesz a kormányprogramban megfogalmazottakra, hogy nem hagyjuk, megvé djük a nyugdíjakat. Valóban megvédjük azt a szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert, amellyel szemben egy olyan alternatíva volt felállítva az elmúlt évek során, amely egyfajta magánszféra felé, a magánszféra hasznai felé tolta el a befizetéseket, azokat a befizetéseket, amelynek hiánya miatt költségvetési államadósság keletkezett, költségvetési többletkiadások keletkeztek, amely többletkiadásokat természetesen az adórendszeren keresztül tudta megszerezni az állam, és ezáltal a kevesek, a magánnyugdíjpénzt ári tagok előnyét a társadalom egésze biztosította az adófizetés rendszerén keresztül. Azt gondolom, hogy gyökeresen kell szakítani ezzel a gyakorlattal, amikor szemfényvesztések történnek, amikor a lényeget eltagadva próbálkozunk különböző megoldásokkal, és a fókuszban kizárólag a magánérdekek állnak, legfőképpen az állami nyugdíjalap fizetőképességének fenntartása érdekében és a hosszú távú kiszámíthatóság érdekében. Nem hiszem, hogy egy szolidaritási alapon működő állami nyugdíjrendszert ilyen durva módo n ki lehet kezdeni a jövőben, ahogy az is igaz, hogy egyébként Európa tagállamaiban ilyen rendszer