Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5661 hogy mely életkortól jár a teljes összegű szolgálati nyugdíj a jogosultaknak. A szolgálati nyugdíjak ez évtől szolgálati járandósággá alakultak. Az önök előtt lévő törvénymódosítás három ponton tartalmaz kedvező változást. Így az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból átalakult járandóság az eredet i életkorban váltson vissza teljes összegű ellátássá. E váltást a 16 százalékos csökkentés nem érinti, de annak alapja természetesen módosul. A második fontos változás: korábban az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati járandóság 16 százalékos csö kkentésének nem volt alsó határa. Most javasoljuk az arányos alsó korlát bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a tavaly decemberi minimálbér másfélszeresének összege alá nem csökkenhet a járandóság. E két említett szabály kedvező az érintettekre, és a különböz etet január 1jéig visszamenőleg megkapják. A rokkantsági rendszer átalakítása érintette a korábbi megváltozott munkaképességűek ellátásainak és az özvegyi nyugdíj együttfolyósításának a szabályait is. A javaslat haladékot ad a rendszeres szociális járadék ban vagy átmeneti járadékban részesülők özvegyi nyugdíjának 30 százalékos mértékűre módosítására, amire így csak szeptember 1jétől kell sort keríteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat további része szintén n agy jelentőséggel bír, hisz az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozással régen esedékes kötelezettségünket teljesítjük. Az új törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjtranszfere, amelynek az uniós csatlakozásunkat követően már meg kellett volna születnie. A nyugdíjtranszferről uniós szinten egy 1968as európai gazdasági közösségi rendelet, egy úgynevezett személyzeti szabályzat rendelkezik. A nyugdíjtranszfer lényege, hogy hordozhatóvá teszi a megsz erzett nyugdíjjogokat a hazai nyugdíjrendszer és az uniós tisztviselők nyugdíjrendszere között. Az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében az jogosult nyugellátásra, aki legalább tíz évig dolgozott az Európai Unió valamely intézményénél. Azok a tisztviselők , akik megszerezték az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében a jogosultságot, a tagállami nyugdíjrendszerekben korábban megszerzett nyugdíjjogaik átutalásával növelhetik azt. Akik kevesebb, mint tíz évet dolgoztak a személyzeti szabály hatálya alatt, az u niós tisztviselői nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságuk biztosításmatematikai ellenértékét az Európai Unió azon tagállamába utalhatják, ahol a pályájukat folytatni fogják. Az új törvény mindkét élethelyzetet szabályozza. A kidolgozás során az okozta a gondot, hogy amíg a nyugdíjtranszfer egy pénzösszeg utalását jelenti, addig a hazai nyugdíjrendszerben a járulékfizetéssel szerzett szolgálati időből és a nyugdíjjárulékfizetés alapjául szolgáló keresetből kell kiszámítani a nyugdíjak összegét. A két rendszer alapvető különbsége azt is jelenti, hogy mindazok a szolidaritási elemek, amelyek a hazai nyugdíjrendszernek részei, az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében nem érvényesíthetők. Ilyenek például a járulékfizetés nélkül elismert szolgálati i dők. A magyar nyugdíjrendszerbe történt befizetések transzferálásakor a rendelkezésre álló adatokból kell kiszámítani az utalandó összeget. Azokra a biztosításban töltött évekre, amelyekre a kereseti adatok nem igazolhatók, a rendelkezésre álló keresetek á tlaga alapján kell megállapítani a számítás alapjául szolgáló összeget. A magánnyugdíjpénztártagoknak a pénztári megtakarításukat is át kell utalni. A nyugdíjjogok Magyarországra hozatala során az uniós tisztviselők nyugdíjrendszeréből visszaérkező összeg et szolgálati idővé és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetté kell átszámítani, hogy abból a hazai szabályok szerint majd nyugellátást lehessen megállapítani. A visszautalt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap fogadja, azonban csak a nyugdíjjárulékfizetés f első határáig, hiszen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer csak ezen összegig vállal kockázatot a jövedelempótlásra. A nyugdíjjárulékfizetési felső határt meghaladó összeg kizárólag időskori megtakarításként helyezhető el. Erre az önkéntes nyugdíjpénzt árban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónál vagy nyugdíjelőtakarékossági számlán van lehetőség. A nyugdíjtranszfer szabályainak megalkotásával együtt szükséges módosítani néhány kapcsolódó törvényt is, amelyeket a törvényjavaslat szintén tartalmaz.
