Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5659 olyan intézkedést hozott, amelyek célja, hogy több dolgozó s így több járulékfizető legyen, ezzel biztosítva a nyugdíjrendszer fenntartását. Fontos számunkra, hogy idős és fiatal egyaránt tudja: holnap, egy év múlva, 15 év múlva és 20 év múlva is megkapja nyugdíját; hogy mindenki tudja: időskora nyugalomban, biztonságban telik majd; mindenki tudja, hogy a járulékot nemcsak szükséges, hanem fontos is befizetni, és értelme is van. Hangsúlyozzuk: ehhez járulékfizető dolgozók szükségesek. A nyugdíjrendszer átalakításának fontos része volt a sok vitát, nem mindig építő kritikát kiváltó korhatár előtti ellátások, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása is. Már a munka kezdetén tudtuk, hogy sok támadásban lesz részünk, ám az ország, az emberek hosszú távú érdekeit szem előtt tartva álltuk azokat. Fontos kiemelnem önöknek, hogy a kormányváltást követően megkezdett átalakításokkal megteremtettük a lehetőségét annak, hogy egy hosszú távon fenntartható rendszer működjön. A most önök előtt álló, T/7414. számon benyújtott javaslattal újabb fontos lépést teszünk a megkezdett úton, hiszen ezzel a törvénymódosítással a szoc ialisták által tervezett nyugdíjadóztatást akadályozzuk meg. Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénymódosítás tartalmát sokan figyelemmel kísérik. Ezt a kiemelt figyelmet a szocialisták által a törvényben már ’97ben, de csak 2013as alkalmazással elhelyezett, ki nem dolgozott nyugdíjmegállapítási szabályok indokolják. Ezt a figyelmet az e szabállyal kapcsolatos sok találgatás, riogatás alapozta meg, amellyel az utóbbi időben a médián keresztül nemcsak a nyugdíj e lőtt állókat, hanem a már régóta nyugdíjasokat is bombázták. 1997ben a szocialista és liberális kormányzás alatt a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer bevezetésekor került a nyugdíjtörvénybe az a szabály, amely szerint 2013. január 1jétől bruttó kereset ből bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. A bruttó megállapítás személyi jövedelemadófizetési kötelezettséggel együtt jár. Nem volt tisztázott, hogy a már megállapított nettó összegű nyugdíjak sorsa mi lehetne. Továbbra is nettó összegben fol yósítanák, s nem viselne adóterhet? Bruttósítani kellene egy adott évi személyi jövedelemadószabály szerint, majd a mindenkori adószabályoknak megfelelően kellene adózni utánuk, esetleg újra kellene számítani őket? Csak néhány kérdést vetettem föl azok kö zül, amelyekre nem volt válasz. Ez a bizonytalanság alapot adott rémhírek terjesztésére. Sokan felkészültek arra, hogy még ebben az évben nyugdíjba vonulnak akkor is, ha egyébként lenne munkájuk, és azt folytatni is akarják. Ezt azzal indokolták, hogy bizt os helyről tudják: jelentősen csökken a nyugdíjuk összege, ha jövőre vagy azt követően vonulnának vissza. Erre a bruttó nyugdíjmegállapításra az 1997ben elfogadott két szolgálatiidőskála adott alapot. Az alacsonyabb összegű nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás miatti aggodalmukban a korhatár előtti nyugdíjba vonulást olyanok is tervezték, akiknek csökkentett összegben kellene megállapítani az ellátásuk összegét, s szívesen dolgoznának tovább. E személyek féltek, hogy még a csökkentett összegű korhatár el őtti ellátásnál is kevesebb lenne az ellátásuk, illetve később a nyugdíjuk is, ha 2013ban vagy azt követően állapítanák meg az ellátás összegét. Sietségre azonban most már nincs ok, amennyiben elfogadja a Ház a törvényjavaslatot. Eszerint a következő terü leteket emelném ki, amelyeken változtat a törvényjavaslat. Továbbra is a nettó keresetből történik a nyugdíjszámítás az idén alkalmazott szolgálatiidőskála szerint. A 2013. január 1jétől előírt nyugdíjmegállapítási szabályok hatályon kívül helyezését ja vasoljuk. Akik tehát valamilyen ellátás igénybevételére jogosultak, nem kell előbbre hozniuk a tervezett visszavonulás időpontját. Szeretném megnyugtatni a már nyugdíjasokat és a korhatár előtti ellátásban részesülőket is, hogy nem lesz személyi jövedelema dóköteles sem a nyugdíj, sem a korhatár előtti ellátás. Arra teszünk javaslatot, hogy a nyugdíj, illetve az ellátások összegét jövőre is ugyanolyan szabályok szerint kelljen megállapítani, mint jelenleg. A nyugdíj összegének kiszámítását tartalmazó, jelen leg alkalmazott rendelkezések közül egyedül az úgynevezett degressziós számítási szabály, amely a