Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
5647 járdák, gyalogutak, kerékpárutak kiépítését és fenntartását, végül pedig a település belterületén lévő vasúti gyalogos- és kerékpáros átkelőhelyek létesítését és fenntartását. Ezzel kapcsolatban van egy műszaki aggályunk, illetve van egy finanszírozási a ggályunk. Nem látjuk pontosan annak forrását, hogy a helyi önkormányzatok ezen hiányzó műszaki létesítmények kiépítését és fenntartását milyen forrásokból fogják biztosítani, amellett, hogy ezek kiépítésével és fenntartásának szükségességével messzemenőleg egyetértünk. A másik, ami a problémánk a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy azt sem látjuk, hogy ott, ahol ezek a létesítmények teljes mértékben hiányoznak és kiépítésüknek adott esetben műszaki akadályai is vannak, ott a helyi önkormányzatok mikor, m ilyen határidővel és milyen forrásokból fogják ezt megoldani. Gondoljunk például olyan esetre, ahol mondjuk, egy vasúti átjáró egy töltésen helyezkedik el, és jelenleg kizárólag egy közút vezet át rajta, tehát sem kerékpáros, sem gyalogosátkelő nem létezik , és az adott nyomvonalon ki sem építhető. Adott esetben igen komoly műszaki kiépítésre és igen komoly beruházásra van szükség ahhoz, hogy a törvénynek való megfelelést biztosítani lehessen. Őszintén szólva, ennek sem a forrását, sem a határidejét nem látj uk. A törvényjavaslat 4. §a és folyományai a közúthálózat - gyorsforgalmi és főúthálózat - fejlesztési tervét, távlati szerkezetét határozza meg és az ezzel kapcsolatos koncepciók, a célállapot kidolgozását. Ezzel maximálisan egyet tudunk érteni, és tényl eg fontosnak tartjuk azt, hogy ilyen tervek létesüljenek, és ezek rendszeresen aktualizálásra kerüljenek. Ugyanakkor azt a fajta hálózatos szemlélet hiányát látjuk ebben az előterjesztésben, ami abban nyilvánul meg, hogy nem biztos, hogy az ilyen elkülönül t tervek pontos kapcsolódási pontokat fognak mutatni a teljes hálózathoz képest, tehát előfordulhat a jövőben is olyan jellegű fejlesztés, amelynek kialakításánál a meglévő hálózati elemek kapcsolódása, annak kapcsolódási pontjai nem teljeskörűen szabályoz ottak, illetőleg a más hálózatokkal való harmónia biztosítását sem látjuk ebből, tehát például a kötött pályás hálózatokkal való harmonizált fejlesztés igényét és szükségességét. Az 5. § szabályozza a reklámkérdést, a reklámtáblák elhelyezésének kérdését. Nagyon érdekes az, hogy ennél a szabályozásnál egyfajta általánosságot vélünk felfedezni, amelynek alkalmazása adott esetben problémás lehet, mert míg a belterületen elég alaposan szabályozza a reklámcélú berendezések elhelyezésének körülményeit, addig a k ülterület esetében, lakott területen kívüli szakaszok esetében bár úgy tűnik, hogy egyértelmű tilalmat vezet be a szabályozás, és úgy mondja, hogy a közút lakott területen kívüli szakasza mellett tilos elhelyezni az úttesten közlekedők figyelmének elterelé sére alkalmas reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb ilyen célú berendezést, ugyanakkor nem határozza meg a javaslat azt, hogy mit jelent a “lakott területen kívüli szakasz mellett” szófordulat. Tehát mondjuk, 50 méterre vagy 100 méterre el lehet ilyet hely ezni vagy 30 méterre, ha a rálátás nem olyan, hanem jól nézni kell, hogy egyáltalán észrevegye valaki? Ilyen értelemben tehát lehet, hogy szerencsésebb lett volna - amennyiben egyértelmű tilalomra törekszik a jogalkotó - meghatározni azt a keresztirányú tá volságot, ami mellett egy ilyen eszköz kihelyezése kizárt. A belterületi szabályozással kapcsolatban pedig az az észrevételem van - és ez egyébként az egész jogszabályra érvényes , hogy az általános és részletes indoklás sok esetben elnagyolt. Több szakas z esetében nem is lehet érteni, hogy az indoklás miről szól, és ezáltal mit is változtat pontosan a jogalkotó az adott jogszabályhelyen belül. Illetőleg pont itt, a reklámtábláknál pedig az indoklás homlokegyenest ellentétes azzal a szöveggel, ami a jogsza bályban találunk, mert ott úgy fogalmaz, hogy a belterületen tiltja meg kategorikusan az új szabályozás a reklámtáblák alkalmazását, a külterületnél pedig szabályozottan engedélyezi azt, holott a (3a), (3b) bekezdésben ez pont fordítva van. Én tehát úgy go ndolom, hogy akkor, amikor egy ilyen, több törvényt érintő jogszabálymódosítás elkészítésre kerül, akkor mi, képviselők megérdemelnénk azt, hogy a részletes indoklásban ennél alaposabb és szabatosabb iránymutatást kapjunk.
