Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
5590 tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a ne mzetközi munkásmozgalom jelképe. Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében - folytatja az Alkotmánybíróság - a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erősza kos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával. Az Alkotmánybíróság a fentebbi Abhatározatban kifej tette, hogy a szabályozás bevezetését nyomós társadalmi szükséglet indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, és ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a korlátoz ás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulá st, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása pedig nem vonatkozik sem tudományos, sem művészeti, illetve oktatási vagy ismertterjesztési célú használatra. A jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélkü li szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit, áldozatait és az ő hozzátartozóikat. Elevenen él a mai magyar köztudatban és az üldözéseket túlélők emlékeiben a mai napig a kommunizmus rémtetteinek emléke. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik - persze vannak más becslések is , a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogság nak, a malenkij robotnak, a Rákosirendszernek és az ’56os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak. Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették, és a kommunizmus jelképei - a vörös csillaggal az élén - sokakat megrémítenek a mai napig, rossz emléket, félelmet keltenek. Ugyanakkor nincs Magyarországon olyan szakszervezet, amely a szimbólumokat a saját emblémájában szerepeltetné. A magyar kormány éppen ezért nem értett egyet az ítéletben foglaltakkal, a mai napig is fenntartja az eljárás s orán képviselt álláspontját, amiről már számos magyar civil szervezet is támogatásáról biztosította. Így például június 4én a 224 tagszervezetet számláló Civil Összefogás Fórum vagy a Kárpátmedence egyik legnagyobb civil szervezete, a Civil Együttműködés i Tanácskozás közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy a vörös csillag ügye Magyarország belügye. Véleményük szerint a strasbourgi ítélet azt sugallja, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthe t szabadon. Felteszik a kérdést, hogy milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, hogy mit szabad és mit nem szabad elvetnie. A két szervezet hangsúlyozza: a magyar álla m nem fizethet kártérítést a vörös csillag híveinek, mert - mint írják - ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a nagy vezérek őrületeiért. A kormány álláspontjával szemben is megfogalmazták civil szervezetek álláspontjuka t, tizenkilencen, így például az Amnesty International, a Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transzvesztita Szövetség, a Mental Disability Advocacy Centre, az Eötvös Károly Intézet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Friss Gondolat Egyesület, a Patent Egyesület, a Rendőr Szakszervezet, a Romaversitas Alapítvány, a Háttér Társaság a Melegekért, a Szimpozion Egyesület, a Labrisz Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Helsinki Bizottság és a TASZ. Ők azt hangsúlyozták, hogy bár lehet 100 millió áldozata a kommunizmusnak világszerte, Magyarországnak az ítéletet végre kell hajtani. Június 5én a reprezentatív és vezető magyar szervezetek, amelyek a kommunizmus áldozatait képviselik, így a M agyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Recski Szövetség, a Pesti Srác Alapítvány, valamint a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete közös nyilatkozatban
