Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
5580 egy felszámolói nyilvántartástól, azt gondolom, hogy akkor a folyamatban lévő ügyekrő l is mindenképpen rendelkezni kell. Ki is mondom, hogy meggyőződésem szerint csak olyan ügyekben lehetne alkalmazni ezt az ominózus hivatkozott paragrafust - a 8. §ról van szó egész pontosan, ami a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényt módosítja , hogy erre kell hogy hivatkozzanak önállóan valamilyen formában a hatálybalépésnél. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Én is köszönöm. Schiffer András képviselő úr következik. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha a jogtörténet a jelenlegi cég- és társasági jogról úgy fog majd megemlékezni, hogy a parlament előtt ezekben az években a cég- és társasági jog “Vastörvényei” feküdtek, akkor nem arra fog senki sem gondolni, hogy oly an időtálló a jelenlegi cég- és társasági jogi szabályozás, sokkal inkább arra, hogy Vas Imre képviselő úrnak hónapok óta a tevékenysége arra szorítkozik, hogy különböző önálló képviselői indítványokkal cincálja szét az egyébként is több sebből vérző társa sági és cégjogi szabályozást. Kénytelen vagyok ebben a tekintetben csatlakozni az ellenzéki képviselőtársaimhoz. Még akkor is, ha ez a törvényjavaslat természetesen támogatható, és jó néhány kodifikációs hibát hárít el, jó lenne végre tanulni abból, hogy m iért is van szükség arra, hogy ilyen törvényjavaslatokkal előálljon a parlament cég- és társasági jogi tudora, Vas Imre. Azért, mert ez a törvényhozási dömping, amit önök diktálnak önálló képviselői indítványokkal, gyakorlatilag beleprogramozza a különböző törvényekbe az ilyen típusú kodifikációs hibákat. Eleve problematikus az, hogy az alapvető gazdasági törvényeket nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium terjeszti ide, hanem önálló képviselői indítványokkal - én már arra szót sem vesztegetnék, hog y a társadalmi egyeztetési folyamatokat megkerülve - tolják ide a Ház elé. Azt lássák, hogy ezzel tényleg az a probléma, hogy folyamatosan bele van kódolva a rendszerbe a hiba. Pártállástól függetlenül, én azt gondolom, hogy ez mindenkinek a problémája, de a legnagyobb kárt éppen a jó kormányzásnak teszi. Tisztelt Országgyűlés! Éppen az alapvető gazdasági törvényeknél lenne nagyon nagy szüksége a magyar nemzetgazdaságnak arra, hogy ezeket a törvényeket legfeljebb meghatározott alkalommal lehessen egy évben módosítani. (21.10) A kormány, illetve a KIM felelőssége az, hogy évente meghatározott alkalommal, ha szükségét látja, a társasági törvénynek, a cégtörvénynek vagy a polgári törvénykönyvnek egy novelláját hozza a Ház elé. Ha egy országban a társasági cégjo got, a polgári jogot hetente lehet különböző indítványokkal zaklatni, akkor senki, aki ebben az országban beruházni, befektetni akar, senki, aki vállalkozni akar, fejleszteni akarja a maga kisvállalkozását, családi gazdaságát, nem érezheti magát biztonságb an. Azt értsék meg, hogy az elmúlt két évben önök abban az értelemben is megrendítették az emberek biztonságérzetét, hogy egész egyszerűen a jogi környezet nem kiszámítható, ha ezeket az alapvető gazdasági törvényeket így lehet hetente, havonta rángatni kü lönböző módosító javaslatokkal, és ráadásul Vas képviselő úr ezen jól is szórakozik. Szerintem akkor, amikor néhány héttel ezelőtt volt már tárgysorozatban egy társaságitörvénymódosítás, amikor itt vár a parlament az új polgári törvénykönyvre, akkor talán meg lehetne fontolni azt, hogy ne önálló képviselői indítványként, hanem a minisztérium előterjesztésében egy átfogó novella kerüljön a Ház elé. Ami a törvényjavaslat konkrétumait illeti: egyetlen ponton kénytelen vagyok kiigazítani Göndör képviselőtársam at, tudniillik legalábbis félreérthető volt, ahogyan fogalmazott, tudniillik nem az van a törvényjavaslatban, hogy a felszámoló cégek tulajdonosainak az 5 százalékát lehet megismerni, hanem az, hogy a legalább 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tulajd onosokat lehet megismerni, ami szerintem egy nagyon pozitív javaslat. Göndör képviselő úrnak természetesen teljes mértékben igaza van abban, az, hogy a felszámolók kijelölhető körét a kormány rendelettel állapítja meg, az
