Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES ILONA, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
519 Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm az előterjesztést, miniszter úr. A bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság különösképpen is feladatának tartotta és foglalkozott azokkal az embe rekkel, akik nemcsak a jelenben, hanem a múltban, történelmünk belátható idejében, az elmúlt évtizedekben szenvedtek jogtalanságot. A kommunista diktatúra áldozatairól meg kell emlékeznünk. Sok áldozata volt a kommunista diktatúrának a társadalom különböző rétegeiből. Ezek közül a társadalom, a polgárság középrétege volt az, akik áldozatul estek a kitelepítésnek, Hortobágynak és a többi embertelen körülmények közt történő elhelyezésnek, lakásuk, vagyonuk elvesztésének. A bizottság teljes egyhangúsággal támo gatta az előterjesztést, legalábbis azok, akik jelen voltak a bizottság ülésén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból és a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Ékes Ilona képviselő asszonynak, a nemzeti összetartozás bizottsága előadójának. Öné a szó. ÉKES ILONA , a nemzeti összetartozás bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága 2012. február 13án kijelölt bizottságként tárgyalta meg a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló határozati javaslatot. Az ülésen az előterjesztő részéről dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium par lamenti államtitkára vett részt. A kommunista diktatúra által kitelepítettekről, illetve az őket befogadók emlékének megőrzéséről a rendszerváltás idején az Országgyűlés semmilyen formában nem állított emléket. A téma 1996ban vált kutathatóvá, és az első jogszabály, amely velük kapcsolatos, csak 2000ben kormányrendeleti szinten keletkezett. A kitelepítéseket nem lehet pontos dátumhoz kötni, azt viszont tudjuk, hogy 1950 és ’53 között mintegy 25 ezer embert szakítottak el lakhelyétől, rokonaitól, szülőföld jétől, ahová soha nem térhettek vissza, és kárpótlásban sem részesülhettek. A kitelepítések sok esetben együtt jártak a kényszermunkával, a vagyonelkobzással, illetve az értelmiségiek tudományos fokozatát is elvették. (14.00) A határozati javaslat nemcsak a kitelepítettekre kíván emlékezni, hanem mindazon jóérzésű magyar emberre, akik befogadták és segítették honfitársaikat. A bizottsági ülésen mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselők jelezték, hogy alapvetően támogatják az országgyűlési határozati java slatot, azonban a szöveg pontosítása érdekében módosító javaslatokkal fognak élni. A bizottság az államtitkári kiegészítést meghallgatva, illetve a kérdéseket, hozzászólásokat követően a határozati javaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak talált a, így azt általános vitára ajánlja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Eze k közben kétperces felszólalásokra nincsen lehetőség. Megadom a szót elsőként Gulyás Gergely képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. GULYÁS GERGELY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A XX. században városok és falvak több száz éves elnevezései nyertek új értelmet. Hortobágy és Recsk neve többet jelent földrajzi helyeknél.
