Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
511 mint amit most itt látunk a parlamentben. Amikor átvette a másod ik Orbánkormány a kormányzást, 176180 forint körül volt a forint árfolyama. A kormányzást azzal bízták az emberek az Orbánkormányra, hogy hittek annak az ígéretnek, mely szerint megoldják a devizahiteles problémát, létrejön a devizahiteles mentőcsomag. Erre az első érdemi beavatkozásra több mint másfél évet kellett a kormányváltástól fogva várni, és ez idő alatt ebből az említett 176180 forint körüli forintárfolyamról 250 forint fölé nőtt a svájci frank árfolyama. Képviselőtársaim, ez a késlekedés csak a hiteltőkerészleteknél 600 milliárd forintos veszteséget eredményezett, amit most a kormány részben magára vállal, ami azt jelenti, hogy az államnak nincs saját pénze, hanem az adófizetők adják majd össze ezt az összeget, mindenkire rá lesz terhelve az e gész társadalomban, részint pedig az egyébként is szerencsétlen hányattatott sorsú hiteladósokra terhel rá, miközben egyébként tudjuk, hogy alig ötödét fedezték ténylegesen devizapiaci műveletekkel a bankok a kihelyezett hiteleknek. Képviselőtársaim, ez ar cátlan, igazságtalan, rendkívül rossz megoldás. Amit ezzel kapcsolatban el tudunk mondani, hogy továbbra sincs személyi felelőse annak a több mint másfél éves késlekedésnek, azoknak az ígéreteknek, amelyek elhangzottak, amelyek ezt a bizonyos 600 milliárd forintos többletet előállították. Képviselőtársaim, egy fejlett demokráciában ezért már fejek hullanának, ezért már valakinek le kellene önként mondania. Magyarországon semmi nem történt ebben az ügyben, csak nehezedett a hiteladósok helyzete, és ha valaki össze akarja hasonlítani a most tárgyalt árfolyamgát utáni törlesztőrészletét azzal a törlesztőrészlettel, amit még 2010 áprilisában, a Fidesz választási győzelmének idején fizetett, ha Fideszszavazóról van szó, akkor bizony kellemetlen meglepetéssel fog ja tapasztalni, hogy az a törlesztőrészlet, amit az árfolyamgát után fizet, még mindig jóval magasabb, mint az a törlesztőrészlet, amit 2010 áprilisában fizetett. Ez a tehetetlenkedésnek, ez az időhúzásnak, a kormányzati cselekvés elmaradásának a költsége, amit most az egyébként is rendkívül nehéz helyzetben lévő hiteladósokkal fizettetnek meg, részint pedig, mivel az állam magára vállalta az árfolyamgátból adódó költségeket, ezért ráterhelnek az összes adófizetőre. Képviselőtársaim, ezért valakinek vállaln ia kellene a felelősséget. Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy amikor a bankok saját tehervállalásáról beszélünk, akkor miről is van szó, ugyanis ezt meg kellene világítani a társadalomnak. Képviselőtársaim, ha valaki elolvassa azokat a nyilatko zatokat, amit a Bankszövetséggel kötött megállapodása után hangoztatott részint a kormányoldal, részint a Bankszövetség, alapvetően látható, hogy a bankok tehervállalása abból áll, hogy elengedik számukra a bankadó felét, kevesebbet kell fizetni, majd pedi g erre azt mondják, hogy a bankok valahány forinttal terhet vállaltak ebből a devizahiteles mentőcsomagból, őket is megterhelte a költségvetés. Tulajdonképpen nincs egyébről szó, mint hogy elengedték a bankadót. Tehát az állam az egyik zsebéből kivette a p énzt, a másikba áttette, a bankok meg a végén gyakorlatilag semmiféle többletterhet nem vállaltak. (13.20) Arról sem beszélt senki, amit szintén felvetettem a vezérszónoki felszólalásomban, hogy milyen rendkívül magas a magyar kamatszint. Emlékeztetni szer etnék rá még egyszer, képviselőtársaim: jelenleg, ha az európai hitelválságot és a megoldásait nézzük, azt láthatjuk, hogy az Európai Központi Bankba betettek 498 milliárd, tehát gyakorlatilag 500 milliárd eurót, 1 százalékos kamatra megkapják a bankok, és ebből a pénzből 4 és 5 százalék közötti kamatszinten boldogan vásárolják az egyébként rendkívül kockázatos olasz állampapírokat. Magyarországon mi a helyzet? 1 százalék alatti árfolyamon stabilizálódtak a svájci frank forrásköltségei, ennyi a svájci jegyb ank alapkamata, és ehhez képest 1011 százalékos szinten állnak jelenleg a hitelkamatok. Képviselőtársaim, ez egy gigantikus szupernyereség, amit a bankok a magyar hiteladósokon meg tudnak keresni! És ehhez képest arról beszélünk, hogy kiszabadítjuk az emb ereket a devizaadósság csapdájából, cseberből vederbe kerülnek gyakorlatilag, mert időközben megengedte a kormány a bankok részére azt, hogy a forinthitelek kamatait az egekbe emeljék. Emiatt is indítottam egyébként kartellvizsgálatot a Gazdasági Versenyhi vatalnál - pontosabban kezdeményeztem, remélem, el fog
