Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) - dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterhez - “Trianon gyógyírja az önrendelkezés, avagy számíthat-e a székely autonómia mozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
5005 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez se jött be!) Dr. GaudiNagy Tamás (Jobbik) - dr. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterhez - “Trianon gyógyírja az önrendelkezés, avagy számíthate a székely autonómia mozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására?” cím mel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! GaudiNagy Tamás, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez... (Folyamatos zaj.) Kérem kis figyelmüket: “Trianon gyógyírja az önrendelkezés, ava gy számíthate a székely autonómia mozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására?” címmel. GaudiNagy Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnökhelyettes Úr! Ma már nemcsak tört énészek, nemcsak milliónyi magyar ember gondolja úgy, hogy diktátum volt, ami 1920. június 4én, 92 éve történt, amelynek során a területünk és lakosságunk kétharmada elveszett, de a 2010ben elfogadott, nemzeti összetartozásról szóló törvény is ekként szó l: “Egy diktátumot elfogadni soha nem lehet.” Gondolom, ebben egyet tudunk érteni, és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata - a felülvizsgálat más szóval revíziót jelent. Azt kérdezem, hogy ennek szellemében egyetérte azzal, hogy végre érvényt kell szerez nünk elszakított sorban élő több mint hárommillió honfitársunk önrendelkezési jogának. Ennek előmozdítása megkerülhetetlen kötelessége a mindenkori kormánynak, az alaptörvény D) cikke ezt a kötelezettséget egyértelműen államfeladattá teszi. (13.20) Jogunk és kötelezettségünk tehát a megemlékezés a diktátumra, de egyúttal jogunk és kötelességünk az önrendelkezési jogért való küzdelem. A Kárpátmedence rendezetlen helyzetű és jogfosztott sorban élő magyar közösségei számára a magyar kormánynak ezért minden es zközzel és minden formában a nemzetközi közvélemény előtt és a nemzetközi szervezetek szintjén - ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács, NATO, EBESZ - napirendre kell emelni, és napirenden kell tartani azt a kérdést, amelyet a legfontosabbnak tartunk, hogy igen is járjon az önrendelkezés honfitársainknak; mint ahogy Ausztria tette DélTirollal. Az önrendelkezés elvét Trianonban megcsúfolták, azonban ez nemzetközi jogi elismert jogosultsága minden közösségnek és népcsoportnak. ’90 után a németek, az észtek, a litv ánok, a lettek, az ukránok, a szlovákok, a horvátok, a szlovének, a macedónok, a koszovói albánok és montenegróiak ezt ki tudták harcolni, és megkapták, egyedül a magyarság számára nem hozott változást a trianoni békerendszer, amely egyébként széthullott m ár. Éppen ezért figyeljünk oda, hogy ahol nem lehet az önrendelkezést, a külső rendelkezést gyakorolni, ott a belső rendelkezés illeti meg, a legmagasabb szintű területi autonómia honfitársainkat. Erdély területén fogalmazódott meg a legerőteljesebb önrend elkezési törekvés, a Székely Nemzeti Tanács zászlóshajóként viszi ezt a gondolatot, 700 ezer székely ember letette az asztalra a székelység autonómiastatútumát, amelynek teljesítését Románia megtagadja. Pedig ez azt mondja, hogy történelmi azonosságunk kif ejezéseképpen polgári esélyegyenlőség biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.
