Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak

2012. június 4 (197. szám) - A határon túli magyar közösségek képviselőinek köszöntése - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a nemzeti összetartozás napjáról - ELNÖK (Kövér László):

4973 Az ülésnap bezárása • 35796 Az ülésen jelen voltak: ORBÁN VIKTOR miniszterelnök, DR. BUDAI GYULA és V. NÉMETH ZSOLT

vidékfejlesztési minisztériumi államtitkárok, NÉMETH LÁSZLÓNÉ nemzeti fejlesztési miniszter,

DR. FÓNA

GY JÁNOS és HEGMANNÉ NEMES SÁRA államtitkárok, DR. HENDE CSABA

honvédelmi miniszter, NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, DR. CSÉFALVAY

ZOLTÁN és DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárok, DR.

NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és

igazságügyi miniszter, DR. RÉPÁSSY RÓBERT, DR.

RÉTVÁRI BENCE és DR. SZABÓ ERIKA államtitkárok, DR. KONTRÁT KÁROLY

belügyminisztériumi államtitkár, BALOG ZOLTÁN emberi erőforrások minisztere, HALÁSZ

JÁNOS és DR. HOFFMANN RÓZSA államtitkárok, VARGA MIHÁLY tá

rca nélküli miniszter,

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter. A határon túli magyar közösségek képviselőinek köszöntése Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 36. ülésnapja 2012. június 4én, hétfőn (11.13 ó

ra - Elnök:

Kövér László Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és dr. Lenhardt Balázs) ELNÖK (Kövér László)

: Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük munkánkat. Tisztelt Ház! Engedjék meg mindenekelőtt,

hogy az Országgyűlés és a magam nevében külön

köszöntsem a páholyban megj

elenteket

, akik a Kárpátmedencében és a világban élő magyar közösségeinket képviselik.

(Taps. - A vendégek

felállva és meghajolva fogadják az üdvözlést.)

Engedjék meg, hogy külön is kiemeljem azokat, akik

a tengerentúlról, Brazíliából, a legtá

volabbi magyar közösségek egyikéből érkeztek hozzánk a

nemzeti összetartozás napja alkalmából. Kívánom, hogy ittlétük legyen emlékezetes és kellemes! Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a nemzeti

összetartozás napjáról ELNÖK (Kövér László)

: Tisztelt Országgyűlés! Nyolc esztendő múlva lesz kerek egy évszázada annak, hogy

a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát

, és minden korabeli tíz magyar ember közül

három idegen államok fennhatósága alá került. A XX. század elején a magyarok azért veszítettek, mert azt gondolták, hazájukat és nemzetüket

nem a magyar szellemiség, hanem az idegen érdekek, fegyverek és szövetségek fogják megvédeni.

Közel egy évszázada a történelmi veszteségek közepette azonban elnyertük

annak a történelmi

lehetőségét is, hogy felismerjük: egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem a

szellemisége határozza meg. A XXI. században kiderül, megtanultuke az évszázados leckét. Azt mondják, amit túlélünk, az megerősít, de ez csak akkor

igaz, ha pontosan tudjuk, hogy mit éltünk túl. A tatárjárások korát a magyarok fele például nem élte túl. Az akkor élő magyarok felét

kiirtották. A túlélő magyarok viszont pontosan tudták, hogy fizikai létük volt a lét. Ezért IV. Béla