Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
4956 kiszelektál belőle, és azt mondja, hogy ha uszítónak minősülő polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményez, hív föl vagy ilyen jellegű ötleteket vet be valaki a magyar föld védelme érdekében vagy éppenséggel a magyar vállalkoz ások érdekében, vagy bármilyen nemzeti érdek védelme érdekében, akkor ezzel már büntethetővé válik. Ez az, amit nem szerettünk az elmúlt nyolc évben; ez az, amire azt mondtuk, hogy a politikai tevékenység kriminalizálása. Ezt pedig most sem szeretjük, ezér t kérjük, hogy ezt semmilyen formában ne támogassák, és ezért ezt töröljük a büntető törvénykönyvből. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Szalay Péter, a Fidesz képviselője. Képviselő úr, ö né a szó. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A büntető törvénykönyvről szóló T/6958. számú törvényjavaslat időszerűsége nem vitatható. Ezzel kapcsolatosan néhány elemet kiemelve példaként említeném, hogy az elmúlt években rohamosan növekedett a kábítószerrel összefüggő bűnözés, továbbá egyes bűncselekmények bizonyos tudományos fejlődéssel összefüggőek, gondolok az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekményekre, gondoljunk a drogok előállításának új módszereire is. Másfelől az elkövetett bűncselekmények egy részénél korábban ritkán tapasztalt brutalitás jelent meg. A törvényalkotásnak reagálnia kell ezekre a tendenciákra. Az új törvény megalkotásakor lényegi szempont, hogy az kíváne szigorítani é s milyen vonatkozásban. A cél, hogy a jogszabály szigora, az áldozatok védelme megfékezze a bűnök elkövetőit, és garanciát jelentsenek a törvénytisztelő állampolgároknak, egyben a bűnelkövetők számára hatékony és visszatartó büntetést helyeznek kilátásba. A büntetések visszatartó hatását illetően nem kívánnék belemenni egy évtizedek óta tartó jogi vita részleteibe. Gyakorlati példaként elmondanám, hogy a kilencvenes években egy kollégám dolgozott Líbiában, meggyőződött arról, hogy ha Tripoliban a leeresztet t ablakú kocsijában hagyta a táskáját, azt senki nem lopta el. Ennek oka pedig a tolvajokra vonatkozó, az ottani törvény szerinti szigorú büntetés, a kézlevágás. Az esetleges félremagyarázás okán jegyzem meg, hogy ezzel nem azt mondtam, hogy az eljárást he lyesnek tartom, ez csupán egyik magyarázata, hogy én hiszek abban, hogy a büntetés szigorú volta igenis visszatartó hatású a potenciális bűnelkövetőkre. Egyben a törvényalkotásnál azt is figyelembe kell vennünk, hogy a társadalom elvárásai is lényeges szem pontként kell hogy szerepeljenek. Magán a törvényen túlmutat, hogy a társadalom a törvény alkalmazásánál bizonyos esetekben meghökkenéssel és felháborodással reagál. Gondolok arra, hogy Navracsics miniszter úr kérte a közelmúltban egy ítélet enyhítése kapc sán a Kúria elnökétől az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát. Az a tény, hogy például két elkövető életfogytig tartó fegyházbüntetését 18 év börtönbüntetésre, egy másik elkövető 20 éves fegyházbüntetését 8 év börtönbüntetésre változtatták, joggal igen cs ak furcsa gondolatokat kelt számos törvénytisztelő állampolgárban, akik az enyhítés miatt felháborodtak. A közhangulat, a társadalom elvárásai a bíró döntését nem befolyásolhatják, ám a mi törvényalkotásunkban igenis figyelembe veendő tényezők. Mindenesetr e az életfogytig tartó fegyházbüntetések és a 18 év börtön, valamint a 20 év fegyház és a 8 év börtön közötti különbség túl nagy ahhoz, hogy a társadalom ezeket simán lenyelje. A büntethetőség alsó korhatárát illető szigorítás 12 évre leszállítása kirívóan agresszív, élet elleni bűncselekményeknél teljesen indokolt. Más európai országokban még alacsonyabb korhatár is létezik. Az utóbbi időkben az iskolákban is terjedő kábítószerterjesztés és a lopások emelkedő száma indokolttá tenné, hogy e két bűncselekmé nyre is terjesszük ki a 12 éves korhatárra történő módosítást, mégpedig azon indokkal, hogy a kábítószerkereskedelem visszaszorítása alapvetően fontos a társadalom szemszögéből. A lopásoknál pedig jellemzően fiatalkorúak az elkövetők, akik mondhatni, csal ádi bűnszövetkezetben követik el a bűncselekményeket. Célszerű lenne családi
