Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4950 bűnösség fennáll, szándékos v agy gondatlan, és utána már nem nagyon vizsgálja azt, hogy az adott cselekmény mind az elkövető személye, mind a tárgyi súlya tekintetében valóban elérie azt a szintet, hogy ugyan tényállásszerű, ugyan szándékos is adott esetben, vagy bűnös is összességéb en, de valami oknál fogva olyan csekély annak a cselekménynek a társadalomra veszélyessége, ami miatt nem büntetendő. Nyilván nem arra gondolok, ami a mindennapi bűnözésben megjelenik, tehát az alacsony értékű vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottság ára, hanem az olyan cselekményekre, amelyeknél formális jogellenesség fennáll, de ténylegesen nem veszélyeztet jelentős társadalmi érdekeket. Gondolok például az egyesülési joggal való visszaélésre. Lehet, hogy tényállásszerű, mondjuk, egy olyan társadalmi szervezet működésének újraélesztése, amelyre azt mondta egy jogerős bírósági ítélet, hogy az feloszlatandó, de összességében az újraszervezők magatartása folytán valami jó, valami társadalmilag hasznos dolog jelenik meg. Ilyen esetben, úgy gondoljuk, hogy teljesen életszerűtlen és célszerűtlen lecsapni a jog teljes szigorával, és függetlenül a tartalmi vizsgálattól, hogy milyen tevékenység valósult meg az újraélesztett egyesület életében, azt szigorúan büntetjük. Szerintünk ez egy fontos elem lenne a bünte thetőséget kizáró okok körében. Szeretnék rátérni most hosszabban a büntetési rendszer egyes elemeire, amit már többször jeleztünk, hogy számunkra egy teljes újragondolásra nyitott teret a Btk. kódexének teljes körű újragondolása, benyújtása. Ezért a bünte tési tételekben egy radikális változást, radikális emelést javaslunk. Tudjuk nagyon jól, hogy önmagában ez nem elég. Tudjuk jól, hogy Beccaria is azt mondta, hogy a büntetés elkerülhetetlensége a legnagyobb visszatartó erő, de mi kombinatív módon gondolkod unk, mi azt mondjuk, hogy legyen egy elkerülhetetlen büntetéstől való rettegés, tehát a bűnüldöző hatóságok hatékonyan működjenek, a másik oldalról már a büntetések önmagukban legyenek olyan súlyúak, hogy akár egy kisebb, akár egy nagyobb súlyú bűncselekmé nynél az elkövetők tudatába épüljenek be - nyilván egy társadalmi felvilágosítás által nyert információk és kulturáltsági fokozatoknak megfelelő ismertség okán , hogy ha adott esetben más ember életét kioltja, és akkor itt mindjárt elmondom, hogy mire gon dolunk, a szabadságvesztések mértékét javasoljuk jelentősen felemelni. 5től 15 évig terjed jelenleg az emberölés alapesete. Mi úgy gondoljuk, hogy egy ember életének kioltásának ellentételeként nem fogadható el ez a mérték, efölött már eljárt az idő. Sajn álatos módon, ahogy egyébként Bárándy Gergely képviselőtársam is mondta, az utóbbi időben megemelkedett az emberöléses cselekmények száma. (21.30) Nyilván ezzel együtt kell élni, mindig is lesz ilyen, de meg kell üzenni ezeknek az embereknek, akik akár bár milyen okból, nyilván a súlyosabb esetek majd egy más minősítést nyernek, szigorúbb büntetést, sőt, az egyes képviselőtársaim által benyújtott javaslat alapján halálbüntetést… - de úgy gondoljuk, a 1525 év közötti büntetési tétel lehet minimálisan elegend ő arra, hogy az emberölés alapesetét megfelelően szankcionálja. Ez mit jelent? Nyilván azt jelenti, hogy a teljes büntetési tételkeretrendszert újra kell gondolni, és úgy gondoljuk, mi lenne alkalmasabb erre, mi ne lenne alkalmasabb, mintsem egy, a büntető törvénykönyvről szóló általános vita. És igenis, vitatkozzunk arról, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésnél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja ebből fakadóan helyese, hogy 25 év, nyilván nem lehet helyes, azt is meg ke ll emelni 30 évre, azután pedig gondoljuk tovább, hogy a határozott időtartamú szabadságvesztés büntetés kereteit is ebből fakadóan jelentősen meg kell növelni. Ez tartalmilag pedig nem jelent mást, mivel általános tételkeretről van szó, tehát jelentősen f elemeljük ezt a büntetési formát. Javaslatunk szerint ez akár 50 éves börtönbüntetést is jelent a legsúlyosabb esetben, legalábbis én ezt így skáláztam be. Ezzel lehet vitatkozni, de én tudatosan azért is nyújtottam be ezt a javaslatot, mert úgy gondolom, erről vitát kell nyitnunk, és nem lehet megelégednünk azzal, hogy jaj, mert a minősített emberölési esetek életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetettek, ezért már nem lehet itt feljebb emelkedni a büntetési tételekkel.
