Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
4934 alkotmány a szabad véleménynyilvánítást annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Azzal, amit itt a Jobbik frakciója elmondott a nemzeti jelképek jelentőségét illetően, akár egyet is lehet érteni, így van. Így van; és ugyanígy lehet érvelni amellett, hogy adott esetben például a holokauszt miért volt egy abszolút értelemben vett erkölcsi bűntett, vagy a kommunizmus bűnei miért jelentik alapvető erkölcsi normák megszegését, és éppen ezért, aki ezt tagadja, miért tagad meg szintén egy politikai közösség összetartozását jelentő alapvető erkölcsi normákat. Ugyanígy lehet érvelni, és ugyanez miatt, hogy valójá ban mindkét esetben arról van szó, hogy valaki adott esetben a közösség jelentős része számára felháborító és elviselhetetlen véleményt fogalmaz meg, de mégiscsak egy politikai véleményt fogalmaz meg. Akkor is, amikor gúnyt űz nemzeti jelképekből, akkor is , amikor tagad az egész emberiséget megrázó és több millió ember halálát okozó rémületes bűntetteket. (20.20) Ami az alkotmányos érvelés amögött, hogy nem lehet múltbeli cselekményeket tagadni, abból az érvelésből egyenesen következik az, illetve hogy a ta gadásokat nem lehet büntetni, hogy korrigáljam magamat, ebből az érvelésből egyenesen következik az, hogy a különböző jelképek megsértését sem lehet büntetni. Egész egyszerűen azért, mert a véleményszabadság körül csak objektív határok lehetnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nem lehet a véleményt pusztán az értéktartalom miatt elfojtani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Boldog István képviselő úr következik. BOLDOG ISTVÁN (Fidesz) : Elnök ú r, nagyon nagy gond lenne, azt gondolom, ha Schiffer képviselőtársamnak abban igaza lenne, hogy a nemzeti jelképeket vagy az általunk becsült nemzeti jelképeinket, így például a Szent Koronát szabadon lehetne - úgymond véleményt nyilvánítva - gyalázni. Azt gondolom, hogy ez borzasztó dolog lenne. A nemzeti jelkép gyalázása, azt gondolom, nem tartozik a véleménynyilvánítás kategóriájába. Akinek a nemzeti jelképeink nem tetszenek, nem szentek és sérthetetlenek, a címerünk, a zászlónk, a Szent Koronánk, az, az t gondolom, nem tiszteli ezt az országot, nem tiszteli ezt a nemzetet, és akkor nincs köze ehhez a közösséghez. Akkor megköszönjük, és el lehet menni oda, ahol, már bocsánat, amelyik címer neki tiszteletre való. Ezzel nem lehet gúnyolódni. Ezt nem lehet ös szekeverni azzal, amiben önnel egyetértek: a holokauszttal és a kommunizmussal. Ez nem összekeverhető, én így gondolom. Én nem tudok jogászi alapon fogalmazni, mint Schiffer úr, nem vagyok jogász, még egyszer mondom, érzelmi alapon közelítem meg. Én mint m agyar ember, nem tűrhetem el azt, hogy a nemzeti jelképeinket, köztük a Szent Koronát valaki is gyalázza. És azt gondolom, hogy minden igaz magyar ember ezzel így van. Az, aki a Szent Koronát lemicisapkázza, nem gondolom, hogy ennek a nemzetnek a tagja, me rt a nemzeti jelképet nem tiszteli. Én ebből az egyszerű álláspontból indulok ki. Amit ön a holokausztról és a kommunizmusról mond, azzal egyetértek: meg kell nyitni a vitát, mindenki vitázzon róla, ahogy akar, meg akinek véleménye van róla, és fejtse ki a szólásszabadság keretein belül a véleményét. De még egyszer mondom: nemzeti jelképekben nem lehet szólásszabadságot adni ilyen formában, nemzeti jelkép egyébként nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világon szent és sérthetetlen. Amerikában sem lehet gyalázni a nemzeti zászlót és a nemzeti jelképeket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr következik. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) :
